„Ennek is Te vagy az oka!" – Felelősségáthárítás és önigazolás a párkapcsolatban

A címben szereplő mondat többször elhangozhat otthon, legyen az párkapcsolat vagy házasság. Klasszikus formájában házassági játszma, sőt, elsőrendű házasságbomlasztó, de játszhatják szülők és gyermekek is, és munkahelyeken is felbukkanhat. Eric Berne-től tudunk a játszmák létezéséről, melyeknél el kell ismerni viszont, hogy sok esetben tudattalan, folyamatosan ismétlődő minták, mellyel a játszmázó fél valójában a figyelemre hajt, ám sűrűn az ellenkezőjét éri el, hiszen megmérgezi a kapcsolatban a bizalmat és az intimitást. Többféle játszmák léteznek, történhet ez számonkérés, bűntudatkeltés formájában, de a néma csendet, vagy az áldozatszerepet is használhatják arra, hogy elérjék céljukat.

A játszma csapdás vagy trükkös lépések sorozata. Fotó: (Fotó: Pexels)

 

„Ennek is te vagy az oka!”

Az „Ennek is te vagy az oka!” című játszma valami olyasmiről szól, mint amikor például a férj otthon valamiféle csendes tevékenységet végez elvonulva, nincs kedve társaságban lenni, beletemetkezik abba amit csinál, így kissé elszigeteltté válik az emberektől. Abban a helyzetben talán nem is kíván egyebet, mint hogy békében hagyják, ne szóljanak hozzá, jól van úgy, ahogyan van. Egyszerre csak valami zaj keletkezik, ami elég rosszul érinti a férjet, majd egy hívatlan családtag, egy váratlan vendég belepiszkál az idillbe, a nyugalmas légkör felbomlik. A betolakodó lehet a párja, a felesége, vagy akár valamelyik gyermeke, az is lehet, hogy csak egy kedves szóért jön, esetleg valamit kérdez, hogy közelebb kerüljön. Kérdezheti például, hogy hol kell keresse a létrát, amit a férj szokott eltenni. És akkor pontosan ez a betolakodás, ez a kéretlen bejövetel, a váratlan kibillentés lesz az oka annak, hogy a férfi elrontja azt a műveletet, amit éppen csinál, mondjuk a szerszám a kezében megcsúszik és kész a baj.  Ekkor hangzik el dühösen, haragosan és kiabálva az a mondat, hogy „Ennek is te vagy az oka!”. A helyzet viszont egyértelmű, hiszen nem a váratlan vendég érkezése rontja el a pillanatot, okozza a bajt, hanem a férfi ingerültsége arra a tényre, hogy a másik rányitotta az ajtót.  Ez a megtörtént baleset, vagy szerencsétlen helyzet azonban nagyon is jól jön neki, mert erre hivatkozva dobja ki a látogatót. Eric Berne szerint ezt a játszmát már kisgyerekek is rövid úton megtanulják, s így könnyen örökítődik át nemzedékről nemzedékre. A benne rejlő kielégülések és előnyök világosabban előtűnnek, amikor a játszmát megtévesztőbben játsszák.

Eric Berne szerint az „Ennek is te vagy az oka!” című játszmának a legfőbb célja az igazolás.  Fotó: (Fotó: Pexels)

Amikor ez a játszma nem csak párszor történik meg, hanem konkrétan egy egész életvitel alapul rajta, akkor ez a férj egy olyan kapcsolatban érzi jól, biztonságosan magát, amikor a választott feleség az „Én csak segíteni próbálok rajtad” című játszmát játssza. Ebben az esetben ugyanis a férj mindenkor átengedheti feleségének a döntést. Ez elég sűrűn egy lovagias köntösbe bújtatott felelősséghárítás, amikor is a férj udvariasan bízza a feleségére a döntéseket, a választást akár azzal kapcsolatban is, hogy milyen ruhát kellene felvennie, vagy milyen jellegű filmet nézzenek meg a moziban, vagy hogy ne neki kelljen kiválasztani az éttermet, ahova terveznek menni. Így amikor minden jól sikerül, jól néz ki abban a ruhában, amit a felesége ajánlott, és ezért mások megdicsérik, élvezi a filmet amit az asszony választott ki, finom volt az étel az étteremben amit a feleség talált, semmi probléma nem adódik. Amikor azonban nem jött be a nő által választott ruha, mozi vagy étterem, akkor őt hibáztatja. Ez az „Ennek is te vagy az oka!” játszma egyszerű változata. Ugyanilyen az a példa is, amikor a férj a gyermeknevelést a feleségre bízza, és a gyerek majd rosszul viselkedik, rosszul tanul, rosszat tesz, vagy hibázik, akkor azonnal bekapcsol nála az „Ennek is te vagy az oka!” játszma

Az „Ennek is te vagy az oka!” című játszmát kemény formájában játszhatják például paranoidok olyan emberek ellen, akik kellőképpen elővigyázatlanok ahhoz, hogy tanácsot adjanak nekik („Én csak segíteni próbálok rajtad”). A játszma itt veszedelmes, sőt kivételes esetben végzetes is lehet.

Eric Berne szerint az „Ennek is te vagy az oka!” című játszmának a legfőbb célja az igazolás. Gyermekeknél könnyen alakul ki ez a játszma. A külső pszichológiai előny (a felelősség elkerülése) a legszembetűnőbb, és a játszmát gyakran sietteti a fenyegetően közelgő intimitás; a „jogos” harag ugyanis kiváló ürügy az intimitás, a szexuális kapcsolat elkerülésére. Egzisztenciális beállítottsága: „Én ártatlan vagyok.”

A játszma szó használatáról el kell mondani, hiába megtévesztő, ne vezessen félre minket, hiszen mint kiderült a leírtakból, a játszmának nem szükségképpen része a szórakozás vagy akár az élvezet. Számos kereskedő nem tekinti szórakozásnak a munkáját, mint ahogyan ez Arthur Miller Az ügynök halála című darabjából is kitűnik. A játék szóra is igaz ez, hiszen egész erőteljesen tapad hozzá negatív tartalom is bizonyos tekintetben, mint például amikor egy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosról beszélük. Egy ilyen játékos nagyon sokat tudna mesélni arról, mit is jelent számára a játék szó, és milyen pusztítást okozott az életében az, hogy játszott, ha egyáltalán abba tudta hagyni, hiszen függőségről van szó. A függőség pedig betegség. 

A valaha ismert legbonyolultabb játszma, az „Udvaronc” – amit Stendhal oly lehengerlően ad át és ír le A pármai kolostorban –, halálosan komoly volt.