– Erre pedig szükség is van, mert a klímaváltozással gyakoribbá válnak a szélviharok – hívta fel a figyelmet a kutató. Hozzátette, még a legkevésbé pesszimista forgatókönyvek is 10-17 százalékkal több szélvihart valószínűsítenek, amikor a széllökések erőssége meghaladja a 15-30 méter per szekundumot.
Az itthon is széles körben alkalmazott ipari szélturbina oszlopmagassága nagyjából nyolcvan méter, ennek a zajszintje fél kilométer alatt csökken 45 dB alá, és egészen hétszáz méter szükséges ahhoz, hogy emberi füllel alig hallható legyen. Már ez a tényező is jelentősen behatárolja a telepítésre alkalmas potenciális területeket. Emellett a megtérülés határát jelentő hat méter per szekundum szélerősség száz méter magasságban a Kisalföld és a Balaton-felvidék egyes területeire jellemző, utóbbi viszont természeti és tájképvédelmi szempontból is megőrzendő. Erre megoldást jelenthet a nagyobb magasságú szélerőművek alkalmazása, hiszen a szél sebessége a magassággal arányosan növekszik, így 150-200 méteren az ország jelentős része megfelelő lehet a szélturbinák számára, viszont a magassággal a zajártalom és a tájrombolás is nagyobb. Egy másik szempont, amire Magyarország esetén ki kell térni, az a medence jelleg, ami miatt sok helyen nincs állandó szélirány, ami szintén rontja ezen beruházások megtérülését. Idehaza inkább a napenergia hasznosítható. A hazai szélerőművek kapacitáskihasználtsága nagyjából 23 százalék, míg Németországban a húsz százalékot sem éri el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!