Rövid távon nem várható a globális szénfelhasználás mérséklődése

Egyelőre változatlanul magas maradhat a globális szénfelhasználás mértéke. A szénerőművek klímasemleges alternatívái az atomerőművek lehetnek, a nap és szénerőművek termelésének kiegyenlítésében pedig gázerőművek játszhatnak szerepet. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a tisztaszén-technológia jelenleg nagyon költséges, és csak kismértékben képes csökkenteni a légszennyezést.

Visonta, 2021. november 6. A Mátrai Erõmû, egy széntüzelésû erõmû látképe a 2416-os számú közút Markaz és Domoszló közötti szakaszáról fényképezve. MTVA/Bizományosi: Lehotka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Lehotka László

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése is alátámasztja azt, hogy a globális szénkereslet a tavalyi évben új rekordot döntött, annak ellenére, hogy a világ jelentős része döntően a klímavédelmi célok elérése érdekében elkötelezett a szénfelhasználás nagyarányú csökkentésében. A jelenlegi piaci trendek alapján a szénfogyasztás mértéke 2025-ig változatlan marad, hiszen a hagyományos, fejlett gazdaságok piacainak hanyatlását ellensúlyozza a feltörekvő ázsiai gazdaságok továbbra is erős kereslete, még annak ellenére is, hogy utóbbi országok évről évre folyamatosan növelik a klímabarát technológiák részarányát – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy a széntüzelésű erőművek továbbra is a globális energiarendszer legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói lesznek.

Idehaza a Mátrai Erőmű korszerűsítésével jelentősen csökkenhet a szénfelhasználás 
Fotó: Kurucz Árpád

Globálisan a szenet döntően villamosenergia-termelésre használják, de jelentős más ipari felhasználása is – emelte ki Hárfás Zsolt. A világ legnagyobb széntermelői – Kína, India és Indonézia – tavaly is rekordot döntöttek. A globális szénfelhasználás növekedésében az igények növekedése mellett jelentős szerepe volt a gázárak elszállásának is, hiszen nagyon sok ország inkább a szénerőművek termelését pörgette fel.

Németország esetén például az látható, hogy az idén áprilisban leállított atomerőművi egységek helyét is döntően szén- és gázerőművek vették át. Sőt az energiahiány és a magas energiaárak miatt kénytelenek voltak már a leállított szénerőműveket is újra termelésbe állítani.

Arról nem is beszélve, hogy a németek a hatalmas beépített, ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőművi kapacitások ellenére továbbra is nagymértékben támaszkodnak a szénre, annak felhasználása növekszik.

Ellentmondásosnak tűnhet ugyanakkor, hogy 2038-ig viszont a klímavédelem jegyében leállítanák a szénerőműveket, ám kérdés, mivel pótolnák a kieső áramtermelő kapacitást.

Hárfás Zsolt szerint ha reálisan szakmai alapon elemezzük az egyes áramtermelési módokat, elmondható, hogy a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi szempontok együttes érvényesítése érdekében a szénerőművek helyét a legjobban az atomerőművek tudják átvenni, hiszen azok is télen-nyáron, éjjel-nappal képesek villamos energiát termelni úgy, hogy közben valós ellátásbiztonságot, klímabarát, olcsóbb áramot és árstabilitást tudnak biztosítani az embereknek és az iparnak is.

Bár a megújuló energiaforrások használatára szükség van, és szükség van a nap- és szélerőművi kapacitások fejlesztésére, megkerülhetetlen az úgynevezett alaperőművek szerepe.

Ami a gázerőműveket illeti, érdemes megemlíteni, hogy a kis teljesítményű moduláris atomreaktorok, az SMR-technológia alkalmas lehet a hektikusan termelő megújulók kiegyensúlyozására, és ebben az értelemben a gázerőművek versenytársa lehet. Az újabban Paks III-ként sokat emlegetett jövőbeni harmadik magyar atomerőműnek a megnövekvő energiaigények mellett a rendszer kiszabályozásában is szerepe lehet. Érdemes ezért már a hazai energiastratégia frissítésekor erre is gondolni. Erre pedig már meg is van a technológia, a világ első úszó atomerőművén már alkalmazzák is – utalt rá Hárfás Zsolt.

A szénfelhasználás kapcsán végül a szakértő arra is kitért, már léteznek úgynevezett tisztaszén-technológiák, amelyek többek között a szén-dioxid leválasztására, hasznosítására és tárolására szolgálnak, de ma még ez a technológia klímavédelmi szempontból nem releváns. A globális elterjedésüket elsősorban gazdaságossági, környezetvédelmi, műszaki-geológiai és jogi kérdések is akadályozzák. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint e technológiát jelenleg 35 kereskedelmi üzem alkalmazza ipari folyamatokra, tüzelőanyag-átalakításokra és energiatermelésre. Azonban ezeknek az üzemeknek a teljes leválasztási kapacitása évi 45 millió tonna, a globális kibocsátás pedig csak tavaly 321 millió tonnával, 36,8 milliárd tonnára nőtt.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Lehotka László)