A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése is alátámasztja azt, hogy a globális szénkereslet a tavalyi évben új rekordot döntött, annak ellenére, hogy a világ jelentős része döntően a klímavédelmi célok elérése érdekében elkötelezett a szénfelhasználás nagyarányú csökkentésében. A jelenlegi piaci trendek alapján a szénfogyasztás mértéke 2025-ig változatlan marad, hiszen a hagyományos, fejlett gazdaságok piacainak hanyatlását ellensúlyozza a feltörekvő ázsiai gazdaságok továbbra is erős kereslete, még annak ellenére is, hogy utóbbi országok évről évre folyamatosan növelik a klímabarát technológiák részarányát – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy a széntüzelésű erőművek továbbra is a globális energiarendszer legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói lesznek.
Fotó: Kurucz Árpád
Globálisan a szenet döntően villamosenergia-termelésre használják, de jelentős más ipari felhasználása is – emelte ki Hárfás Zsolt. A világ legnagyobb széntermelői – Kína, India és Indonézia – tavaly is rekordot döntöttek. A globális szénfelhasználás növekedésében az igények növekedése mellett jelentős szerepe volt a gázárak elszállásának is, hiszen nagyon sok ország inkább a szénerőművek termelését pörgette fel.
Németország esetén például az látható, hogy az idén áprilisban leállított atomerőművi egységek helyét is döntően szén- és gázerőművek vették át. Sőt az energiahiány és a magas energiaárak miatt kénytelenek voltak már a leállított szénerőműveket is újra termelésbe állítani.
Arról nem is beszélve, hogy a németek a hatalmas beépített, ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőművi kapacitások ellenére továbbra is nagymértékben támaszkodnak a szénre, annak felhasználása növekszik.
Ellentmondásosnak tűnhet ugyanakkor, hogy 2038-ig viszont a klímavédelem jegyében leállítanák a szénerőműveket, ám kérdés, mivel pótolnák a kieső áramtermelő kapacitást.
Hárfás Zsolt szerint ha reálisan szakmai alapon elemezzük az egyes áramtermelési módokat, elmondható, hogy a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi szempontok együttes érvényesítése érdekében a szénerőművek helyét a legjobban az atomerőművek tudják átvenni, hiszen azok is télen-nyáron, éjjel-nappal képesek villamos energiát termelni úgy, hogy közben valós ellátásbiztonságot, klímabarát, olcsóbb áramot és árstabilitást tudnak biztosítani az embereknek és az iparnak is.
Bár a megújuló energiaforrások használatára szükség van, és szükség van a nap- és szélerőművi kapacitások fejlesztésére, megkerülhetetlen az úgynevezett alaperőművek szerepe.
Ami a gázerőműveket illeti, érdemes megemlíteni, hogy a kis teljesítményű moduláris atomreaktorok, az SMR-technológia alkalmas lehet a hektikusan termelő megújulók kiegyensúlyozására, és ebben az értelemben a gázerőművek versenytársa lehet. Az újabban Paks III-ként sokat emlegetett jövőbeni harmadik magyar atomerőműnek a megnövekvő energiaigények mellett a rendszer kiszabályozásában is szerepe lehet. Érdemes ezért már a hazai energiastratégia frissítésekor erre is gondolni. Erre pedig már meg is van a technológia, a világ első úszó atomerőművén már alkalmazzák is – utalt rá Hárfás Zsolt.
