Áram- és hőtermelésre is képes a világ első úszó atomerőműve

Áram- és hőtermelésre is használható a világ első úszó atomerőműve. A klímavédelmi célok elérése és az ellátásbiztonság érdekében is elengedhetetlen az atomerőművi kapacitások fejlesztése, a növekvő energiaigény kielégítésére jó szolgálatot tehetnek a szabályozható teljesítményű moduláris reaktorok is – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

A kelet-szibériai Pevek városában igazi világszenzáció az első úszó atomerőmű, amelynek lelke a Roszatomhoz tartozó Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda által kifejlesztett, két darab KLT–40C típusú reaktor, amely összességében 70 megawatt (MW) villamosenergia- és 300 MW hőteljesítményt biztosít – számolt be lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő, aki a napokban személyesen tekintette meg a létesítményt. Ismertette, ez az atomerőmű látja el a várost és a térséget hő- és villamos energiával, üzemkezdete óta, május 12-ig több mint 600 millió kilowatt/óra (kWh) villamos energiát termelt az igényeknek megfelelően. Más körülmények között ez a típusú úszó atomerőművi blokk napi 330 ezer köbméter tengervíz sótalanítására is alkalmas.

Akár szárazföldi, akár úszó atomerőműről van szó, széles a teljesítménykínálat. Fotó: MTI/EPA/TVO

Hárfás Zsolt kiemelte, 

ez az innovatív technológia kiválóan alkalmas arra, hogy távoli területeket, adott esetben a gazdaságilag fontos partvidéki területeket hő- és villamos energiával lássa el. Mindezt fenntartható módon, biztonságosan és a klímavédelmi céloknak is megfelelve, szén-dioxid-kibocsátás-mentesen. További előnye, hogy nem helyhez között, hanem vontatható

– Pevek térsége energiaszükségletének kielégítése érdekében máris újabb úszó atomerőműveket terveznek.

Mivel új technológiáról van szó, Hárfás Zsolt beszámolt az ott hallottakról is, miszerint az eddigi üzemeltetési tapasztalatok a rész- és teljes terhelésen is kiválóak, és az eddigi működés során semmilyen üzemzavar nem történt. 

A Roszatom már dolgozik az úszó atomerőművek második generációján, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el – folytatta. Ezeket két RITM–200M típusú reaktorral szerelik majd fel (egyenként 50 MW teljesítménnyel), amelyek 30 és 100 százalékos teljesítményszint között szabályozhatók lesznek. A tervezett üzemidő 60 év, az üzemanyaciklus teljesen feltöltött aktív zónával pedig tíz év lesz. 

A szakértő kitért arra is, a kis méretű reaktorok már hosszú évtizedek óta biztonságosan üzemelnek az orosz atom-jégtörőhajókon, a Roszatom pedig további fejlesztéseken dolgozik: Oroszország legújabb atomjégtörőin már az SMR-megoldások következő generációját fogják alkalmazni. Emellett pedig már a szárazföldi SMR-alapú atomerőművi technológia is rendelkezésre áll. A vállalat nemrég bejelentette, hogy megkapta a szükséges létesítési engedélyt Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőművének megépítésére Jakutföldön, amely 2028-ig készülhet el. Ez az atomerőmű Oroszország egyik legnagyobb aranybányáját, a Kjucsusz lelőhelyet látja majd el árammal. 

Ugyanígy a hőtermelésre alkalmas blokkokat is fejlesztik: egy további kis teljesítményű moduláris 10 MW-os reaktortípus, a Shelf-M mellett a Kurcsatov Intézetben az Elena típusú, egészen kis teljesítményű, döntően hőtermelésre szolgáló mikroreaktort is fejlesztenek, amelynek egy-két MW a teljesítménye.

Hárfás Zsolt azt mondta, a különféle fejlesztések és reaktorméretek számos lehetőséget kínálnak azon országok számára, amelyek környezetbarát, biztonságos módon, napszaktól és évszaktól függetlenül szeretnék megoldani energiaellátásukat. Hozzátette, a meglévő hálózati infrastruktúra kihasználása érdekében – ha a telephely vagy közvetlen környéke minden szempontból alkalmas atomerőművi egység(ek) építésére – akkor olyan helyszínen is létesíthetők kis moduláris egységek, ahol korábban más típusú erőművek üzemeltek. Hárfás Zsolt kiemelte: az Európai Uniónak, amennyiben komolyan teljesíteni kívánja a klímavédelmi célokat, miközben ellátásbiztonságot és olcsóbb villamos energiát is kíván biztosítani az embereknek és az iparnak, megkerülhetetlen az atomerőművi kapacitások nagyarányú fejlesztése. Ehhez pedig szabályozható teljesítményű, különböző méretű és típusú reaktorok, korszerű, innovatív technológia áll rendelkezésre.

Borítókép: A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű (Fotó: Sztrana Rosatom)