A német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai szerint az utolsó három atomerőmű a német bruttó energiatermelés hat százalékát adta (35 terawattóra, TWh villamos energiát termelve) – mondta el lapunk németországi áramtermelési módokkal kapcsolatos megkeresésére BauerBence, a Magyar–Német Intézet igazgatója, és Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.
Közös válaszukban ismertették: 2003 óta Németország évről-évre a saját szükségletét meghaladó mennyiségű elektromos áramot termel. Mindemellett piaci és ipari okok miatt Németország nemcsak exportál, hanem egyúttal importál is áramot. A külföldről behozott villamos energia mennyisége 2022-ben 4,8 százalékkal csökkent, míg a Németországból exportált villamos energia mennyisége 8,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Tavaly 62,05 TWh exportra 35,77 TWh import jutott.
A szakértők az előbbiek fényében hangsúlyozták, rövid távon biztosított a német, ezáltal a magyar energiaellátás stabilitása is. Mindazonáltal az erőművek leállítása növelte a német gazdaság kitettségét, éppen ezért a német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) is élesen bírálta a döntést. A kamara meglátása szerint egy esetleges rendkívüli helyzetben, akár, technikai, akár időjárásbéli okok miatt a megújuló energiahordozók termelési hozama visszaeshet, ezáltal pedig Németország könnyen ellátásbéli gondokkal találhatja szemben magát.
Bauer Bence és Dobrowiecki Péter a németországi energiamix kapcsán kitért arra is, az összefoglaló statisztikák szerint a lignit és a kőszén felhasználása 31 százalékot tett ki a tavalyi évben, ugyanakkor felhasználásuk az atomenergia feladása miatt növekvő trendet mutat. 2023 márciusában a Németországban termelt energia pontosan egyharmadát állítottak elő lignit- és kőszéntüzelésű erőművekkel. Előrejelzések szerint ez az arány még növekedhet, és megközelítheti a lélektani negyvenszázalékos határértéket is, bár ennek meghaladása ugyanakkor a két szakértő szerint nem valószínű.
Európai atomreneszánsz, német tiltakozás
Bauer Bence és Dobrowiecki Péter kérdésünkre elmondta: 2022 végén négy, Lengyelországgal szomszédos német tartomány, valamint a német szövetségi kormány is hivatalos közleményben tiltakozott a lengyel atomenergia-termelési kapacitás kiépítésével szemben. A német ellenkezés mögött alapvető politikai megfontolások állnak – mutattak rá –: a német kormány meggyőződése, hogy Európa elsősorban a megújuló energiaforrások mellett kell, hogy elkötelezze magát hosszú távon. Emellett a német fél (általa nem ellenőrizhető, nem szabályozható) biztonsági rizikóként látja a lengyel beruházásokat.
Az atomenergia felhasználásának Közép- és Észak-Európában látható reneszánsza egyértelműen szembemegy a jelenlegi német kormány Európa energiabiztonságáról alkotott elképzeléseivel és a klímavédelemmel is, hiszen rövid és középtávon a széntüzelésű erőművek megnövekedett szerepe fokozza a környezetterhelést Németországban. A kormányzat elutasította az ezzel kapcsolatban megfogalmazott kritikákat, álláspontja szerint az atomenergia-termelés leállítása további pénzügyi forrásokat szabadít fel, amelyeket a megújuló energiaforrások részarányának növelésére lehet fordítani.
Nyitókép: Sascha Steinbach
