Nem csökken a villamosenergia-igény Magyarországon

A háztartási méretű naperőműveket is beleszámítva tavaly sem csökkent a villamosenergia-felhasználás Magyarországon. Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével az energiaigények várhatóan tovább nőnek, és az import lehetősége is korlátozott lehet, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a paksi bővítés, valamint további naperőművi kapacitások beépítése is szükséges.

20200507 Nyúl Napelem – körkép, Képen: napelem telepítés a Cseri pincészetnél Mándi Zoltán napelem telepítő Fotó: Nagy Gábor NG Kisalföld Fotó: Nagy Gábor

A tavaly kirobbant ukrán–orosz válság és az elhibázott brüsszeli szankciók tovább súlyosbították a 2021-ben kezdődött európai energiaválságot, amely magas energiaárakat, áram és gázhiányt eredményeztek. Egyes európai országok, iparágak és a háztartási fogyasztók is energiamegtakarítási intézkedéseket hoztak. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, a Mavir előzetes adatai szerint 2022-ben mintegy két és fél százalékkal volt alacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás, mint 2021-ben, bár hiteles mérések híján a statisztikába nem számolták bele a háztartási méretű naperőműveket. Ezek beépített kapacitása tavaly év végére elérte az 1480 MW (megawatt) értéket. Átlagos termelési értékkel becsülve a háztartási naperőművek mintegy 1,6 TWh (terawattóra) villamos energiát termeltek, amely el is fogyott. Összességében tehát a fogyasztás 47,4 TWh körül alakulhatott 2022-ben, míg 2021-ben a háztartási méretű naperőművek nélkül számolva ez az érték 46,92 TWh volt – mondta Hárfás Zsolt.

A háztartási méretű naperőművek termeléséről nincsenek pontos adatok, azonban az általuk termelt energiát biztosan felhasználjuk. Fotó: Nagy Gábor

A szakértő emlékeztetett, a hazai energiafelhasználás is évről évre növekszik, a hazai villamosenergia-termelés rendíthetetlen pillére továbbra is a Paksi Atomerőmű volt, hiszen éves szinten 15,81 TWh villamos energiát termelt, amely 47 százalékos termelési részaránynak felel meg. Ez az érték lehetett volna nagyobb is, azonban tekintettel arra, hogy az időjárásfüggő nap- és szélerőművek által megtermelt villamos energiát kötelezően át kellett venni, az atomerőmű teljesítményét ennek érdekében több alkalommal csökkentették. 

Magyarország zöldebb lehet, mint Németország

A hazai éves fogyasztásból az import átlagos részaránya továbbra is nagyon magas, 26 százalék volt – mutatott rá a szakértő. Paks mellett megkerülhetetlen szerepet töltött be a szénből és gázból termelt áram is, hiszen ezek részaránya 9,6, illetve 26 százalék volt. Mindezek mellett a hazai termelésből az ipari méretű naperőművek 2525 MW és a szélerőművek 323 MW beépített kapacitás révén 9,13, illetve 1,74 százalékkal részesedtek. Ha klímavédelmi szempontból vizsgáljuk a hazai villamosenergia-termelést, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország már most is zöldebb, mint Németország, hiszen 2022-ben a klímabarát (megújuló+atom) villamosenergia-termelés részaránya hazánkban 64, Németországban viszont csak 56,5 százalék volt. Ez a különbség majd főleg a paksi bővítéssel és újabb naperőművi kapacitásokkal tovább nőhet.

Az importot illetően a kép jóval árnyaltabb, a mérések negyedórás időszakokat rögzítenek. Az abszolút villamosenergiaimport-csúcs 2022. november 23-án, kevéssel 17 óra előtt 3335 MW volt, amely az adott rendszerterheléshez (6532 MW) viszonyítva közel 51 százalékos importrészarányt jelentett – mondta Hárfás Zsolt. Tavaly összességében 3269 olyan negyedórás időszak volt, amikor az import részaránya meghaladta a negyven százalékot.

Magyarországon a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. Tavaly december végi adatok szerint a beépített kapacitások értéke már csaknem 2525 MW, az éves átlagteljesítményük azonban „csak” 352 MW volt. A hazai szélerőművek termelése egész évben – 0 és 290,7 MW között – változott. 

Magyarországon az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével az energiaigények növekednek. Európában most is kapacitáshiánnyal szembesülünk, amely a jövőben még drámaibb lehet, hiszen döntően klímavédelmi okok és a meglévő erőművek elöregedése miatt hatalmas fosszilis kapacitás eshet ki termelésből.

Nem kérdés tehát a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi, legbiztonságosabb módon történő megépítése, a meglévő blokkok további üzemidő-hosszabbítása mellett a megújulók, döntően a naperőművek jelentős fejlesztése, mindezek mellett a hálózati fejlesztések is elengedhetetlenek. Sőt, Magyarországnak középtávon szükség lehet a „Paks III-ra”, azaz egy új telephelyen újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésére is – vélekedett Hárfás Zsolt.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kisalföld/Nagy Gábor)