Az importot illetően a kép jóval árnyaltabb, a mérések negyedórás időszakokat rögzítenek. Az abszolút villamosenergiaimport-csúcs 2022. november 23-án, kevéssel 17 óra előtt 3335 MW volt, amely az adott rendszerterheléshez (6532 MW) viszonyítva közel 51 százalékos importrészarányt jelentett – mondta Hárfás Zsolt. Tavaly összességében 3269 olyan negyedórás időszak volt, amikor az import részaránya meghaladta a negyven százalékot.
Magyarországon a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. Tavaly december végi adatok szerint a beépített kapacitások értéke már csaknem 2525 MW, az éves átlagteljesítményük azonban „csak” 352 MW volt. A hazai szélerőművek termelése egész évben – 0 és 290,7 MW között – változott.
Magyarországon az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével az energiaigények növekednek. Európában most is kapacitáshiánnyal szembesülünk, amely a jövőben még drámaibb lehet, hiszen döntően klímavédelmi okok és a meglévő erőművek elöregedése miatt hatalmas fosszilis kapacitás eshet ki termelésből.
Nem kérdés tehát a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi, legbiztonságosabb módon történő megépítése, a meglévő blokkok további üzemidő-hosszabbítása mellett a megújulók, döntően a naperőművek jelentős fejlesztése, mindezek mellett a hálózati fejlesztések is elengedhetetlenek. Sőt, Magyarországnak középtávon szükség lehet a „Paks III-ra”, azaz egy új telephelyen újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésére is – vélekedett Hárfás Zsolt.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kisalföld/Nagy Gábor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!