Tizenöt százalékos visszaesést valószínűsített Oroszország vonatkozásában a szankciók eredményeként a bécsi székhelyű pénzügyi elemző intézet, az IIF márciusi előrejelzése, míg az Európai Bizottság szeptember 26-i posztja 11,2 százalékos várható „bezuhanást” említett. A szankciók 2022-ben a vártnál jóval kisebb visszaesést és így kárt okoztak Oroszországnak – írta a Magyar Nemzet megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hozzátette, természetesen az éves adatok még nem állnak rendelkezésre, de úgy tűnik, hogy a visszaesés a vártnál kisebb lesz – az Európai Bizottság január 9-i Facebook-posztjában már csak 4,5 százalékos visszaesést vár, a Nemzetközi Valutaalap ennél is mérsékeltebbet, 3,4 százalékosat.

Egy számjegyű zsugorodás
Idénre szintén a gazdasági teljesítmény mérséklődését várják a különböző nemzetközi szervezetek, igaz, hogy a korábban valószínűsített két számjegyű zsugorodás idén sem következik be, az aktuális előrejelzések 2,3–5,6 százalék között szóródnak.
Az csak részben igaz, hogy amit Európa nem vásárol fel, azonnal más piacokra kerül, mivel az energiahordozók nem csoportosíthatók át ennyire gyorsan a hiányzó infrastruktúra – például csővezetékek – miatt. Az orosz gázexport mennyisége 2022-ben 46 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor az orosz LNG-export közben nőtt – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Figyelembe véve viszont a gázárak mintegy háromszorosára való emelkedését, Oroszország még így is bőven a pénzénél volt 2022-ben. A szankciók talán leginkább abban fájnak Oroszországnak, hogy nem fér hozzá számos alapanyaghoz, félkész termékhez, illetve elsősorban technológiához, így ezek hiányában nem képes minden terméket előállítani vagy csak rosszabb minőségben. Az orosz gazdaság teljesítménye mérséklődik, de nem annyival, mint azt korábban várták – foglalta össze Regős Gábor.
Szankciók pörgette infláció Európában
Európának – mivel az energiát tekintve összességében nettó importőr – elsősorban az energiaárak emelkedése fáj, amely egyrészt hozzájárul a magasabb inflációhoz, másrészt csökkenti a versenyképességet. Ezt különösen megszenvedik az olyan országok – köztük hazánk is –, amelyek nemcsak gázból szorulnak behozatalra, de áramból is. Az energia drágulása pedig minden termékre vagy szolgáltatásra hat. Vannak olyan ágazatok, amelyek kiemelkedően energiaintenzívek, ilyen például a vegyipar. Az élelmiszerárak érdemi drágulásában szintén szerepe van a háborúnak és a szankcióknak: egyrészt a műtrágya drágulása, hiánya miatt, másrészt pedig a háborúban részt vevő felek jelentős mennyiségű gabonát exportáltak korábban – magyarázta Regős Gábor.