A szentesi termelők egyébként jó szezont zártak: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami hétszáz tonnás növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot.
Jó szezont zárt a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ, annak ellenére is, hogy az első félévben a megtermelt mennyiség és a termelői ár is elmaradt a tavalyitól. Az őszi időszak kedvező időjárási körülményei azonban felhúzták az eredményeket – jelentette ki szezonértékelőjében Nagypéter Sándor, a szövetkezet elnöke. A szentesi termelők 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves összevetésben hétszáz tonnás növekedést jelent, miközben az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot.
A termelői árak a bázishatás miatt a paprika- és paradicsomfélék esetében öt százalékkal mérséklődtek, de volt olyan paradicsomkülönlegesség, ahol a csökkenés már 33 százalékra rúgott. A hegyes erős paprika esetében azonban 15 százalékkal nőttek a termelői árak az egyre erősödő exportnak köszönhetően. A külföldi értékesítés forgalma egyébként 25 millió forinttal növekedett éves szinten, és 2,5 milliárd forintra rúgott.
A kedvező őszi időjárás miatt jelentős túlkínálat alakult ki a magyar zöldségekből, a DélkerTÉSZ-nél például a jelentett mennyiség dupláját hozták be a termelők. A termelők kiszolgálásában kulcsszerepe volt a szövetkezet erős logisztikai és csomagolási kapacitásának: a hatékonyság és a versenyképesség fokozása érdekében ugyanis Szentesen egy hárommilliárd forint értékű logisztikai csarnokot adtak át.
A magyar termelők versenyképességét a beruházások mellett a zöldség és a gyümölcs áfájának kérdése is jelentősen befolyásolja – hangsúlyozta Nagypéter Sándor. Szerinte az ágazat szempontjából az áfacsalások megszüntetése lenne az egyik legfontosabb kérdés. A szakember kiemelte, hogy
a szabadpiaci kereskedelem esetében magas a feketepiac aránya és nagy az importnyomás, ezért a 27 százalékos áfa csökkentése helyett a DélKerTÉSZ szerint – a gabonához hasonlóan – a fordított áfa jelenthetne hosszú távon megoldást.
A zöldségek és gyümölcsök esetében az áfakulcs öt százalékra mérséklése ugyanis csak átmenetileg hozna megtakarítást a fogyasztók számára. A fordított áfa bevezetéséhez uniós hozzájárulásra is szükség van, de ez a lépés az importárat is helyre tenné, így nem lenne akkora különbség a magyar és a külföldi termékek ára között, valamint középtávon tartósan is segítheti a fogyasztói árat.
A zöldségfogyasztásnak akár lendületet adhat az is, hogy meghosszabbítja és kiterjeszti az árrésstopot a kormány, így 14 új termékkörre, többek között a paradicsomra és zöldpaprikára is vonatkozik majd.
– A részletszabályok még nem jelentek meg, így egyelőre nem tudjuk pontosan, a paprika és paradicsom termékkategóriánál milyen termékekre vonatkozik majd, de összességében az árrésstop kedvezhet a fogyasztásnak, hiszen kisebb lesz a távolság a külföldi és magyar zöldségek ára között, azaz többen férhetnek hozzá ezekhez a termékekhez – tette hozzá Nagypéter Sándor.
