3I/ATLAS: idegen technológia nyomai után kutatnak a csillagközi objektumon

Amikor az elmúlt hónapokban nagy port felvert és a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett látogató decemberben a legközelebb került a Földhöz, a Breakthrough Listen projekt szaktudósai megpróbáltak úgynevezett techno-szignatúrákra, vagyis idegen lények kommunikációjának jeleire bukkanni a rejtélyes intersztelláris vándoron. Eközben egy másik csapat a 3I/ATLAS nem gravitációs gyorsulását, vagyis a nem pusztán gravitációs kölcsönhatásoknak köszönhető gyorsulását vizsgálta meg alaposabban, hogy megpróbálja meghatározni az objektum pontos méretét.

Az elmúlt napkban tudományos eszközökkel is vizsgálták a 3I/ATLAS esetleges mesterséges technológiai eredetét Fotó: YouTube

Voltak, akik a 3I/ATLAS-t egy ellenséges idegen civilizáció Föld felé tartó űreszközének vélték (Fotó: Devianart)

Ezek közül a fekete lyukak kutatásában komoly érdemeket szerzett Avi Loeb professzor hipotetikus gondolatkísérlete – aki a nagy hírű Harvard Egyetem asztrofizikai és csillagászati tanszékének vezetője – vált a legismertebbé. Avi Loeb még 2025. október elején erről a következőket írta: „Jelenleg 30-40 százalékos valószínűséget tulajdonítok annak, hogy a 3I/ATLAS nem teljesen természetes eredetű… Ez az alacsony valószínűségű forgatókönyv magába foglalja egy trójai falóhoz hasonló úgynevezett fekete hattyú esemény lehetőségét is, ahol egy technológiai objektum természetes tárgynak, üstökösnek álcázza magát” – írta a Harvard asztrofizika-professzora. 

Avi Loeb, illetve Adam Hibber és Adam Crowl e hipotézisüket a csillagközi üstökös néhány nem szokványos és nehezen megmagyarázható tulajdonságára alapozták.

Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizika-professzora (Fotó: Harvard University)

Az erre vonatkozó és július 16-án az arXiv preprint szerverre feltöltött tanulmányukban arra az egyébként általuk is alacsony valószínűségűnek minősített feltevésre jutottak, hogy az üstökös a rendkívüli sebessége, más, korábbi csillagközi objektumokhoz képest szokatlanul alacsony szögű pályája, sajátos kémiai összetétele, és ugyancsak az idő előtti kifényesedése miatt valójában nem üstökös, hanem egy ismeretlen fejlett technológia  eszköze, amit az emberiségre nézve egy potenciálisan veszélyes és idegen technikai civilizáció küldött a Naprendszerbe. Avi Loeb ugyanakkor az elméletét egy érdekes gondolatkísérletként emlegette, hozzáfűzve, hogy jóval valószínűbb az objektum természetes, mint sem mesterséges eredete. 

A 3I/ATLAS mindeddig a legfurcsább csillagközi látogató (Fotó: Futura Sciences)

A szaktudósok többsége élesen reagált Loeb és kutatótársai felvetésére, ám mindazonáltal most decemberben, amikor a 3I/ATLAS relatíve a legközelebb került a Földhöz – ami december 19-én a maximális földközelség időpontjában még mindig majdnem a kétszerese, 270 millió kilométer volt a Föld–Nap közepes távolságának –, a Breakthrough Listen projekt tudósai ezt a lehetőséget kihasználva techno-szignatúrák jelei után kezdtek kutatni az objektumon a biztonság kedvéért, illetve a kétségek eloszlatásáért.

A legnagyobb forgatható rádióteleszkóppal próbáltak az idegenek nyomára bukkani

„Az 1I/‘Oumuamuával ellentétben a 3I/ATLAS többnyire tipikus üstökösjegyeket mutat, beleértve a kómát és a megnyúlatlan magot. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek (az eddig a Naprendszerbe érkezett objektumok) bármi más egyebek lennének, mint természetes asztrofizikai objektumok. Azonban az ilyen objektumok ismert kis száma, valamint a csillagközi szondák techno-szignatúraként való valószínűsíthető jelenléte miatt alapos vizsgálatra van szükség” – írják a Breakthrough Listen kutatói új, még nem lektorált tanulmányukban, amiből az Ilf Science tudományos hírportál idéz.

A SETI  az esetleges földönkívüli civilizációk jeleit keresi tudományos módszerekkel (Fotó: Wikimedia Commons)

 „A feltételezett nem antropogén (emberi eredetű) csillagközi szondák valószínűleg keskenysávú rádiójeleken keresztül kommunikálnak az átviteli hatékonyság és az ilyen jelek csillagközi térben való alacsony kioltása érdekében; az emberiség összes űrhajója, beleértve a ma már csillagközi űrhajóként is funkcionáló Voyager 1 és Voyager 2 űrszondákat, ilyen jeleken keresztül kommunikálnak” – írják a kutatók. Bár a tudóscsoport azt feltételezte, hogy a mesterséges eredetű technológiai-kommunikációs jelek detektálásának nagyon alacsony a valószínűsége, ennek ellenére Avi Loeb professzor gondolatkísérleti hipotézisét egy olyan rádióteleszkóp segítségével ellenőrizték, ami képes a keskenysávú és „halk” rádiójelek azonosítására is.

Fotó: NASA

 „2025. december 19-én a 3I/ATLAS elérte a Földhöz legközelebbi távolságát, 1,7 csillagászati egység (mintegy 276 millió kilométer) távolsággal. Az optimális érzékenység elérése érdekében a világ legnagyobb kormányozható egytányéros rádióteleszkópjával, a 100 méteres Green Bank Telescope-pal figyeltük meg a 3I/ATLAS-t, kevesebb mint 24 órával a legközelebbi megközelítése előtt, 2025. december 18-án” – írja a Földönkívüli Intelligencia Kutatásának (SETI) Intézete az ehhez kapcsolódó közleményében. „Négy vevőt (L, S, C és X) használtunk, amelyek 1–12 GHz frekvenciákat öleltek fel. A legközelebbi megközelítésnél a GBT érzékeny és körülbelül 0,1 W EIRP-jű adókra koncentráltunk, ami érzékenyebb az összes korábbi megfigyelésnél” – írják a SETI szaktudósai.

Kilenc olyan jelet azonosítottak, ami további vizsgálatokat igényelt

A 3I/ATLAS objektumot megfigyelve a csapat kilenc további vizsgálatra érdemes „eseményt” talált, de az ezekre vonatkozó publikáció tartalma még nem ismert részleteiben, bár a vizsgálat konklúziója előre feltételezhető, mivel a tanulmány nem olyan tartalmú címet visel, hogy a csillagászok potenciális idegen nyomokat találtak a 3I/ATLAS csillagközi objektumon.

A 3I/ATLAS pályáját bemutató ábra (Fotó: David Rankin/Catalina Sky Survey / Live Science)

 „A frekvenciák túlsűrűsödése a nagy rádiófrekvenciás interferencia (RFI) szennyeződés ismert sávjainak felel meg. Vizuálisan is megvizsgáljuk a kilenc eseményt, és a céltárgyon kívüli felvételeken való megjelenésük és/vagy az ismert szennyeződésekkel való egybeesésük miatt mindegyiket kizárjuk RFI-ként” – írja a tudóscsoport az ezzel kapcsolatos közleményében. „Hasonló technológiai jelkereséseket végzett a közelmúltban S. Z. Sheikh (2025), valamint D. J. Pisano és munkatársai (2025) különböző frekvenciatartományokban és eltérő érzékenységekkel” – teszik hozzá a SETI kutatói. „E közelmúltbeli keresésekhez hasonlóan mi sem találtunk hiteles észlelést a 3I/ATLAS-ból származó keskenysávú és mesterséges eredetű rádiójelekre” – fűzik hozzá. „Az objektum, amennyire a távcsöveink meg tudják állapítani, nem bocsát ki keskenysávú jeleket” – hangsúlyozzák a SETI vizsgálatban részt vett kutatói.

Sikerült meghatározni a 3I/ATLAS pontos méretét is

Eközben egy szintén lektorálásra váró előzetes tanulmányban egy másik kutatócsoport megpróbálta meghatározni a 3I/ATLAS méretét az objektum nem gravitációs gyorsulása alapján. Bár első hallásra a nem gravitációs eredetű gyorsulás a technológiai tolóerő alkalmazási jelének tűnhet, ez azonban nem így van. „Ahogy az üstökösök a Naphoz közelednek, a magasabb hőmérséklet az illékony jég szublimációját okozza, amely gázfázisban távozik a magból, port és jégszemcséket rántva magával. 

Az objektum egy idegen csillagrendszer hírnöke (Fotó: Space and Tech)

A kiáramló gázok aszimmetriája a lendületmegmaradás törvényén keresztül pedig nem gravitációs gyorsulásokat (NGA) kölcsönöz a magnak” – magyarázzák a kutatók. „Az NGA-k mérései ezért kombinálhatók a tömegveszteségi ráta becsléseivel, utóbbiak a mag tömegének csökkenéséből származnak. Fontos megjegyezni, hogy a gyorsulást soha nem egyetlen pillanatban mérik, hanem az asztrometriára gyakorolt ​​kumulatív hatásából következtetik ki, míg a tömegveszteségi rátákat jól meghatározott időpontokban becsülik meg” – írják a kutatásban részt vett szaktudósok. A földi telepítésű távcsövek, valamint a Földtől távoli űrszondák (az üstököst a Mars-pályáról és a Jupiter felé tartó űrszondákról is megfigyelték) adatainak felhasználásával a csapat megállapította, hogy a 3I/ATLAS szilárd központi magjának mérete teljes összhangban áll a Naprendszer üstököseinek hasonló tömeg-, illetve méretadataival.

A Halley-üstökös asztrofotója. A 3I/ATLAS a naprendszerbeli üstökösökhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik (Fotó: NASA)

 „Felmérjük, hogy mekkora tömegveszteség szükséges a valószínűsíthető nem gravitációs gyorsuláson alapuló megoldásokhoz, és ezeket összehasonlítjuk a tömegveszteség becsült értékeivel. Azt találtuk, hogy ezek az adatok akkor konzisztensek, ha a 3I/ATLAS magjának átmérője körülbelül 1 km. Egy újabb, Eubanks és munkatársai által elvégzett modellszámításban 820 méter és 1050 méter közötti átmérőket kaptunk, feltételezve a ζ = 0,5 gázkibocsátási aszimmetriafaktort és a ρ = 0,5 g cm−3 üstökösmag-sűrűséget” – írja a tudóscsoport a tanulmányában.

Nem nyert bizonytást az idegen űrhajó elmélet (Fotó: Kielder Observatory)

 „Általánosságban elmondható, hogy jelentős extrapolációra van szükség a nem gravitációs gyorsulások és a tömegveszteségi ráták összehasonlításához, így az üstökös pályájának más szakaszaiban a tömegveszteségi ráta megbízható becslései jelentősen csökkentik a becslés szisztematikus bizonytalanságát” – fűzik hozzá a kutatók.

A technológiai jelek keresésével kapcsolatos előzetes publikáció itt, a nem gravitációs gyorsuláson alapuló tömegszámításra vonatkozó tanulmány pedig itt olvasható el angol nyelven, és teljes terjedelmében.

A 3I/ATLAS intersztelláris objektumot:

• most decemberben a földközelsége idején megvizsgálta egy kutatócsoport,
• idegen eredetű mesterséges rádiójelek után kutatva,
• és kilenc olyan jelet azonosítottak, amelyek további vizsgálatokat indokoltak,
• de ezek alapján sem vált megerősíthetővé az objektum esetleges idegen technológiai eredete.