Halálos iráni rakétatámadás és újabb figyelmeztetések a közel-keleti háború tizedik napján + videó

Egyre több figyelmeztetés érkezik a közel-keleti háború következményeiről. A WHO közegészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet, Kaja Kallas pedig arról beszélt, hogy Libanon a konfliktus újabb frontjává válhat. A libanoni elnök tárgyalásokat sürget Izraellel, Friedrich Merz pedig az iráni vezetést tette felelőssé a háború eszkalációjáért. Közben egy iráni rakétatámadás halálos áldozatot követelt Izraelben.

Halálos iráni rakétatámadás és újabb figyelmeztetések a közel-keleti háború tizedik napján Forrás: AFP

A libanoni elnök közvetlen tárgyalásokat sürgetett Izraellel

A libanoni elnök „közvetlen, nemzetközi védnökséggel folytatott tárgyalásokat” sürgetett Izraellel a háború befejezése érdekében hétfőn, és azzal vádolta meg a Hezbollah Irán-barát fegyveres mozgalmat, hogy Libanon „összeomlására” játszik, amikor rakétáival Izraelt támadja.

Joseph Aoun az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott videókonferencián elmondta, hogy „az iráni érdeket kiszolgáló támadással – amit meghiúsítottunk – az ország összeomlását kívánta előidézni ez az állami ellenőrzés alól kibúvó fegyveres frakció,

amely semmilyen jelentőséget nem tulajdonít sem Libanon, sem a lakossága érdekeinek”. 

⚡️ BOMBING ON THE BORDER: Hezbollah rocket fire hits Israeli outpost in 'Wadi Ila', 160km from Lebanon, sparking tensions. ⚔️ #JerusalemConflicts #MiddleEastUnrest #Breaking pic.twitter.com/Ggs9tZuElo

— Strategic Axis: Iran & Israel (@kwkb_at89194) March 9, 2026

Hozzátette, hogy a kormány azon hétfői döntése, amellyel a Hezbollah katonai- és biztonsági tevékenységét is betiltotta, „egyértelmű és visszavonhatatlan, amit nyíltan és határozottan végre kíván hajtani”.

Az államfő emellett fegyverszünet megkötését javasolta Izraellel a háború mielőbbi befejezése érdekében, továbbá egy olyan logisztikai támogatást a libanoni hadsereg számára, amelynek révén képes lenne bevonulni a déli országrészbe, hogy „lefegyverezhesse a Hezbollahot”.

Libanont március 2-án vonta bele a közép-keleti térségben folyó háborúba a Hezbollah egy Izrael elleni rakétatámadással. Az azóta válaszként végrehajtott izraeli légicsapások az egészségügyi minisztérium szerint 486 ember halálát okozták, 1313-an megsebesültek és 700 ezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására; akik között az ENSZ gyermekvédelmi alapja, az UNICEF adatai szerint 200 ezer gyermek is van.

Az iráni vezetés felelőssége, hogy véget vessen a háborúnak – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)

Német kancellár: Irán felelőssége, hogy véget vessen a háborúnak

Az iráni vezetés felelőssége, hogy véget vessen a háborúnak – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár. „Minél hamarabb áll le a mollák rezsimje, annál hamarabb fog véget érni ez a háború” – érvelt Merz a konfliktus fellángolásának 10. napján. 

Egyedül ezen a rezsimen és az úgynevezett Forradalmi Gárdán múlik az ellenségeskedés beszüntetése

– tette hozzá. Amíg ez nem történik meg, addig Izrael és az Egyesült Államok folytatni fogja „védelmét” Iránnal szemben, mert fenyegetése túlterjed az ország határain és a közel-keleti térségen – fejtegette Merz. A kancellár egyben elmondta, hogy a hétvégén volt alkalma beszélni a térség vezetőivel. „Azonban jelenleg nem lehet előrelátni, hogy a mollák rezsimje mikor lesz kész az ellenségeskedés leállítására a szomszédjai ellen” – tette hozzá.

Figyelmeztetett, hogy a teheráni vezetés továbbra is fenyegetést jelent Izraelre és a Perzsa-öböl államaira, amit napi szintű támadásai a polgári és katonai létesítmények ellen mutatnak. 

„Irán a nemzetközi terrorizmus központja, és ezt be kell záratni” – hangoztatta. „Az amerikaiak és izraeliek ezt teszik a maguk módján” – tette hozzá. Kamal Harazi, Irán legfőbb vezetőjének tanácsadója hétfőn arról beszélt, hogy az Iszlám Köztársaság egyelőre nem lát lehetőséget tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, illetve Izraellel, tekintettel arra, hogy Washington már kétszer is becsapta Teheránt. 

Iráni rakétatámadásban meghalt egy ember

Az ország középső részén fekvő Jehud városban egy építkezésen dolgozó munkás vesztette életét, miután egyik társával a légiriadó idején nem ment az óvóhelyre. A másik munkás állapota súlyos, de nem életveszélyes. Szintén súlyos sebesüléseket szenvedett egy férfi Or Jehudában, egy óvóhely közelében. Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy iráni kazettás bombák csapódtak be Izrael középső részén.

Footage shows two of the Iranian cluster bomb munitions' impacts in central Israel during the ballistic missile attack this morning.

A total of six cluster munition impact sites were reported across central Israel, killing one and seriously injuring two others. pic.twitter.com/8QEXYcuQXT

— Emanuel (Mannie) Fabian (@manniefabian) March 9, 2026

Holonban is becsapódott egy iráni rakéta, ott járművek rongálódtak meg.

Az izraeli hadsereg széles körű és egyidejű támadást indított az iráni terrorinfrastruktúra ellen Teheránban, Iszfahánban és Dél-Iránban – jelentette a fegyveres erők szóvivője. A hadsereg először támadt Dél-Iránban. Izrael célzott rajtaütést hajtott végre Dél-Libanonban is az éjszaka, valamint légicsapást mért egy Hezbollah-csoportra egy dél-libanoni keresztény faluban – közölte a katonai szóvivő. A Palesztin Hatóság közölte, hogy a háború kezdete óta két ember sérült meg Ciszjordániában. Hétfőn Izraelbe érkezett az ENSZ libanoni különmegbízottja, Jeanine Hennis-Plasschaert. 

Elhalasztották viszont az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint az elnök veje, Jared Kushner izraeli látogatását. 

A két politikusnak kedden kellett volna találkoznia Benjámín Netanjáhú miniszterelnökkel. Az izraeli védelmi minisztérium közölte, hogy a háború kezdete óta ötven teherszállító repülőgép érkezett Izraelbe több mint ezer tonna fegyverrel és katonai felszereléssel az izraeli hadsereg számára.

Donald Trump amerikai elnök béketanácsának Gázáért felelős megbízottja, Nickolay Mladenov irodája tárgyalásokat folytat az izraeli kormánnyal a Rafahnál található egyiptomi határátkelőhely újranyitásáról.

Izrael biztonsági okokra hivatkozva három nappal az iráni háború megindítása után mindkét irányba lezárta a Gázai övezet határátkelőit. Később amerikai nyomásra részlegesen megnyitotta a Kerem Salom átkelőhelyet a humanitárius segélyek előtt. Az izraeli oktatási minisztérium közölte, hogy felkészül a tanítás szerdai részleges újraindítására, noha ezt a polgári védelem egyelőre még nem hagyta jóvá. A helyi önkormányzatok országos szövetsége helyzetértékelő megbeszélést tartott a kérdésről. A tanácskozáson a polgármesterek hangsúlyozták, hogy a diákok és a pedagógusok biztonsága mindenek felett áll, és csak akkor indulhat újra az oktatás, ha teljes védelmet tudnak biztosítani számukra. Tizenhat közép-izraeli város fóruma úgy döntött, hogy csak vasárnap indítják újra az oktatást.

Borítókép: Az amerikai és izraeli támadásban eltalált teheráni olajtárolók füstje és koromfelhői sötétítik el az eget március 9-én (Fotó: AFP)