Már látszik: beárazta a piac az iráni konfliktust

Beárazta a piac, hogy nem várható gyors megoldás a Hormuzi-szoros hajózhatóvá tételére. Tovább nőtt a Brent és az orosz Urals típusú olajak hordónkénti árkülönbözete. Orbán Viktor miniszterelnök a helyzetre reagálva hétfőn védett árakat jelentett be, amelyek hétfő éjféltől már érvénybe is lépnek, és csak a magyar állampolgárokra vonatkozik.

illusztráció Fotó: Martin Divisek Forrás: MTI/EPA

Az olajpiac kezdi felismerni, hogy nem lesz gyors megoldás a Hormuzi-szoros hajózhatóvá tételére, így hétfő reggel kilőttek a globális olajárak. Ennek kapcsán pedig rendkívüli ülést tartanak a G7-országok, az olajkészletek harmadát felszabadíthatják, hogy enyhítsék az árrobbanást.

A piac beárazta azt is, hogy olajkészletek semmisülnek meg, a magyar kormány pedig lépett, egy szint fölé nem engedi a drágulást
(Fotó: AFP)

A nyugati Bent típusú olaj 116 dolláron nyitott a hét első napján, míg az orosz Urals olaj ára hétfő reggel kilencven dollár volt hordónként – írta Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának igazgatója.

Lapunknak az elemző a napokban arról beszélt: a hazai üzemanyagárakat nehéz előre jelezni, mivel azt nem csak az iráni helyzet, hanem a Barátság vezeték körüli politikai vita is befolyásolja. A G7 országok várható döntése nyomán érdemes felidézni a hazai ellátással kapcsolatban, hogy a Mol előrelátó volt: többletmennyiséget rendelt, ez a szállítmány március közepére érkezhet Magyarországra és Szlovákiába. Ezen felül a hazai stratégiai készlet (ami kicsivel több mint három hónapra elegendő mennyiséget jelent üzemanyagtípusonként) nagyjából harmadát felszabadították. Viszont mindenképp problémát jelent az orosz olaj kiesése, mivel a Mol és a Slovnaft finomítóinak bekeverési arányát tartani kell, ez az arány pedig kétharmad részben orosz olajat kell tartalmazzon.

A megugró olajárak az iráni háború következményei, hiszen nem csupán a Hormuzi-szoros marad lezárva, hanem a harcok során folyamatosan sérül az energetikai infrastruktúra és találatok érik a kőolajkészleteket is. Tovább nőtt tehát a Brent és az Urals akkor néhány napja még húszszázalékos árkülönbözete. Elemzők szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is termeléscsökkentésre kényszerülhet, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő export akadozása miatt gyorsan telnek a tárolókapacitások. Utóbbi ország be is jelentette ezt a lépést.

– Az olajárak átmeneti emelkedése – amely az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése után gyorsan visszatér majd a korábbi szintjére – nagyon alacsony ár az Amerikai Egyesült Államok, a világ, a biztonság és a béke érdekében – jelentette ki hétfőn Donald Trump. Az elnök szavai azért fontosak, mert az iráni rendszer egyik kulcsintézménye, a vallási vezetőkből álló Szakértők Gyűlése hétfő hajnalban az ország új legfőbb vezetőjévé nevezte ki Modzstaba Hamenei ajatollahot, a meggyilkolt legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah fiát. A kinevezés aláássa mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Izrael azon törekvéseit, hogy megváltoztassák a teheráni rezsimet – írta a Reuters.

A drágulás mechanizmusára is érdemes kitérni, ezt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ismertette lapunkkal. Az olaj forintban kifejezett drágulása nem egy az egyben jelenik meg az üzemanyag árában, hiszen van költsége a finomításnak, a szállításnak, a kutak üzemeltetésének és van egy jelentősebb adóterhelés, ami nem magyar sajátosság. Összességében egy 25 százalékos forintban kifejezett drágulásnál nagyjából nyolcszázalékos üzemanyag-drágulás következik. 

Az árak emelkedését fékezi, hogy a közelmúlt eseményeire reagálva 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután védett árakat jelentett be.

 Ez a benzin esetén 595, a gázolajnál pedig 615 forint, és az állami tartalékkészleteket felszabadítják. A védett árat magyar rendszámhoz, illetve forgalmi engedélyhez kötik és magánszemélyek mellett a mezőgazdászokra is vonatkozik – jelezte a miniszterelnök.

Más országok is léptek. Az olasz kormány vizsgálja az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó csökkentésének lehetőségét. Rómában elsősorban az úgynevezett „mozgó jövedéki adó” mechanizmus aktiválását vizsgálják. Ez lehetővé tenné, hogy a magasabb üzemanyagárak miatt keletkező többlet-áfabevételeket a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adójának mérséklésére fordítsa. Horvátország pedig hatósági árazásról döntött, 1,55 euróban maximalizálta a benzin árát, amelyet most másfél euróra kellett csökkenteni. 

Ugyanakkor érdemes arra is kitérni, hogy Európa ebben a helyzetben nem mondhat le az olcsó orosz energiáról, ezért az ukránok, Brüsszel és a Tisza ilyen irányú követelései ilyen körülmények között elfogadhatatlanok. Világos tehát, hogy Zelenszkij olajblokádja veszélyes a magyar családokra nézve.