Emberi agysejteket ültettek egy csipre és azok megtanultak játszani a Doommal

Bizarrnak hangzik? Az is. De elsősorban arról szól, hogy a sejtek reagálnak a visszajelzésekre, ami a megerősítéses tanulás egy alapvető formája.

A Doom játék főcímképe Forrás: Wikipedia

A DishBrain-kísérletek

A Cortical Labs rendszere, a DishBrain – ami nagyjából 200 000 élő neuront tartalmaz és mikroelektróda-tömbön növesztik – hidat képez a biológiai sejtek és a szimulációt – esetünkben a Doom játékot – futtató számítógép között.

A kísérlet előzményeként 2022-ben a DishBrain megtanulta játszani a Pong nevű, valaha igen népszerű asztalitenisz-videójátékot.

Ez annak bizonyítéka, hogy a tenyésztett neuronok képesek célirányos tanulásra, amikor szimulált környezethez kapcsolódnak.

Éppen a Doom lövöldözős játékot választották?

1993-as megjelenése óta a Doom kulturális ikonná vált számítástechnikai körökben. A programozók gyakran tesztelnek szokatlan hardvereket egy egyszerű kérdéssel: „Futtatható rajta a Doom?”

Évek során a játékot mindenen futtatták már, számológépektől kezdve bankautomatákon át egészen a konyhai gépekig. Ez a lövöldözés lényegében azt demonstrálja, hogy egy rendszer képes elég gyorsan feldolgozni a bemeneteket és kimeneteket ahhoz, hogy számítógépként viselkedjen.

Az idegsejtkultúrák esetében a számítógép továbbra is maga futtatja a játékmotort. A neuronok inkább egy biológiai kontrollrendszerhez hasonlóan működnek, befolyásolva a játékon belüli műveleteket.

Miért érdekes egyáltalán a biológiai számítástechnika?

A kérdés messze túlmutat a videójátékokon. A mesterséges intelligencia nagymértékben támaszkodik hatalmas adatközpontokra, melyeknek

nagy teljesítményű grafikus processzorai kisebb városok villamosenergia-igényével vetekednek.

Ezzel szemben az emberi agy körülbelül 20 watt energiával, nagyjából egy korszerű villanykörte által fogyasztott energiamennyiséggel működik. Rendkívüli hatékonysága arra késztethet sok kutatót, hogy elgondolkodjanak, vajon a biológiai idegi rendszerek egy napon kiegészíthetik vagy akár felülmúlhatják-e a hagyományos szilícium-számítástechnikát.

Az élő számítógépek mai korlátai

Bármennyire lenyűgözőek az eredmények, a tudósok hangsúlyozzák, hogy a technológia még gyerekcipőben jár.

A kísérletekben körülbelül 200 000 neuront használnak, miközben az emberi agy nagyjából 86 milliárd neuront tartalmaz, amelyek rendkívül összetett struktúrákban helyezkednek el.

Így aztán ne számítsunk arra, hogy megnyerne egy Doom-bajnokságot. Annál ugyan sokkal jobb, mint egy olyan rendszer, amely összevissza, véletlenszerűen tüzel az ellenségekre, de még mindig sok időt veszít. Viszont a Cortical Labs állítja, hogy jelenlegi teljesítményszintjét gyorsabban érte el, mint a szilíciumalapú gépi tanulási rendszerek, és valószínűleg jobb lesz, ahogy az algoritmusok fejlődnek.

Ezek a technikai-biológiai kultúrák még nem rendelkeznek az igazi agy szervezett architektúrájával, nincsenek érzékszervi rendszereik, nincsenek memóriastruktúráik és nincs tudatuk. Még.