Elképesztő áron kelt el az első modern olimpia ritka érme

Egy ritka olimpiai érem az 1896-os athéni játékokról messze felülmúlta az előzetes várakozásokat egy dán aukción. A relikvia négyszeres áron kelt el, és újra felhívta a figyelmet az első modern olimpia történetére, valamint az olimpiai hagyományok ókori gyökereire.

Jules-Clément Chaplain tervezte az első modern olimpia érmét Fotó: Wikimedia Commons

Az olimpiai érem váratlan sikere

Egy 1896-os olimpiai érem minden várakozást felülmúlt egy dán árverésen. A ritka darab az első modern olimpiai játékok emlékét őrzi, és jóval a becsült értéke fölött talált új tulajdonosra.

A Bruun Rasmussen aukciósház online árverésén a licit 900 ezer dán koronánál zárult. 

A vevő a díjakkal együtt összesen 1 152 000 dán koronát fizetett az éremért. Az aukciósház korábban 200 és 300 ezer dán korona közé becsülte a relikvia értékét, így a végső ár nagyjából négyszeresen múlta felül a várakozásokat.

Az olimpiai érem művészete

Az érmet a francia éremművész Jules-Clément Chaplain készítette, aki a XIX. század végének egyik legismertebb európai éremművésze volt. Az előoldalon Zeusz látható, amint egy gömböt tart a kezében. A gömbön Niké, a győzelem istennője áll, kezében olajággal. A jelenet az isteni jóváhagyást és a győzelem dicsőségét jelképezi.

A modern kori olimpiai versenyek megálmodója, Pierre de Coubertin báró. Fotó: Wikimedia Commons

A hátoldalon az athéni Akropolisz és a Parthenón jelenik meg. A képet görög felirat kíséri, amely az 1896-os athéni nemzetközi olimpiai játékokra utal.

Az első modern olimpia

Az 1896-os athéni játékok indították el a modern olimpiai mozgalmat. A versenyeken 241 sportoló vett részt 14 országból. A mezőny kizárólag férfiakból állt, és a sportolók kilenc sportágban mérkőztek meg egymással. A játékok Pierre de Coubertin francia báró kezdeményezésére jöttek létre. Célja az volt, hogy az ókori görög olimpiai hagyományok mintájára nemzetközi sportversenyeket szervezzen.

Az 1896-os olimpia ünnepélyes megnyitója. Fotó: Wikimedia Commons

A versenyek központi helyszíne az athéni Panathinaiko stadion volt. A stadiont teljes egészében fehér márványból építették újjá az ókori létesítmény helyén, és a játékok idején gyakran több tízezer néző töltötte meg a lelátókat.

Az olimpia egyik legnagyobb hőse a görög Szpiridón Luis lett, aki meglepetésre megnyerte a maratoni futást. Győzelme hatalmas ünneplést váltott ki Görögországban, és azonnal nemzeti hőssé tette a futót.

Az első olimpiai érmek

Az első modern olimpián a díjazás rendszere még eltért a ma ismerttől. Az első helyezettek ezüstérmet és olajágkoszorút kaptak, míg a második helyezettek rézérmet és babérágat vihettek haza.

Az 1896-os olimpián részt vett országok.  Fotó: Wikimedia Commons

A most elárverezett olimpiai érem ezért akár egy győztesé is lehetett. A rendelkezésre álló adatok azonban nem teszik lehetővé annak egyértelmű megállapítását, hogy melyik versenyszám díjazottjához kötődik.Az aukciósház szerint a dán Viggo Jensen lett az ország első olimpiai bajnoka súlyemelésben az 1896-os játékokon. A szakértők ugyanakkor nem tudták megerősíteni, hogy a most eladott olimpiai érem közvetlenül ehhez a győzelemhez kapcsolódik-e.

Ez első magyar aranyérmes Hajós Alfréd volt. Fotó: Wikimedia Commons

Az 1896-os olimpiai érmek rendkívül ritkák. Viszonylag kevés készült belőlük, és a fennmaradt példányok többsége ma múzeumokban vagy családi gyűjteményekben található.

Az ókori olimpia öröksége

A modern olimpiai játékok az ókori görög hagyományokra épülnek. Az első feljegyzett versenyeket Kr. e. 776-ban rendezték meg Olümpiában, Zeusz szentélye mellett. A görög világ városállamai négyévente küldték ide sportolóikat.

A játékok idején szent fegyverszünet lépett életbe, hogy a versenyzők és a nézők biztonságban utazhassanak a szent helyre.

Az ókori győztesek nem érmet kaptak. Jutalmuk egy egyszerű olajágkoszorú volt, amely a dicsőséget és az istenek kegyét jelképezte. A sportolók azonban hatalmas társadalmi megbecsülést élveztek, és sok városállamban hősként ünnepelték őket.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.