Hadrianus római császár Pannóniában

Publius Aelius Hadrianus római császár még trónra lépése előtt Pannonia provincia kormányzója volt 108-ban. Hadrianus 117–138 között uralkodott, és a Római Birodalom egyik legjelentősebb császárának számít.

Hadrianus császár

Hadrianus római császár még trónra lépése előtt Pannonia provincia kormányzója volt Kr. u. 108-ban. Hadrianus 117 és 138 között uralkodott, és a Római Birodalom egyik legjelentősebb császárának számít. 

Hadrianus császár

Hadrianus, a különleges császár

Hadrianus adta meg Felső Pannóniának a római polgárjogot. Hadrianus azonban inkább a birodalom megszilárdítására és védelmére törekedett, nem új területek elfoglalására. 

Hadrianus különlegesnek számított elődeihez képest abban, hogy uralkodásának nagy részét utazással töltötte.

A mintegy 21 évig tartó uralkodásából közel 9,5 évet a birodalom tartományainak bejárásával töltött. Utazásai során személyesen ellenőrizte a hadsereget és a határvédelmet, kapcsolatot tartott a tartományok lakosságával, építkezéseket és fejlesztéseket indított szerte a birodalom területén. Hadrianus szakított a korábbi terjeszkedő politikával. Céljának tartotta, hogy megerősítse a határokat és stabilizálja a Római Birodalmat. Britanniában az északi határ védelmére építtette fel a róla elnevezett Hadrianus falát.

Pannóniában megerősítette a határt (limest), új katonai táborokat és őrtornyokat épített, fejlesztette a katonai infrastruktúrát.

Pannónia tartomány két részből állt: Pannonia Superior és Pannonia Inferior területekből. Emiatt, hogy két részre osztották, hatékonyabb volt a közigazgatás. Hadrianus idejében a két tartomány határa a Dunakanyartól indult, majd a Balaton kenesei partjáig húzódott. Innen az aligai parttól egyenes vonalban dél felé haladt tovább, egészen a Száván túli alsó határvonalig – írta Virág Árpád A Balaton múltja és jelene című kötetben 1998-ban. 

Pannónia fejlesztése és védelme volt a cél

Hadrianus császár uralkodása alatt a limes menti táborokat és katonai állomáshelyeket átépítették. A korábbi föld- és palánkerődítéseket kőből készült építmények váltották fel, és a polgári településeken is egyre inkább kőépületeket emeltek. A városias településeket kőfalakkal vették körül, és ekkor fejezték be a Duna menti limes út kiépítését is. A Dunántúl őslakos népessége fokozatosan megismerkedett a római civilizációval: a kelta eraviscusok és boiusok kultúrája egyre inkább összekeveredett a római hagyományokkal. A gazdasági fejlődést az ebből az időszakból származó éremleletek is igazolják. 

A római légiók megerősítik a limest

Hadrianus császárként is folytatta Pannóniát erősítő politikáját. Pannónia kiemelten fontos terület volt a határvédelem miatt.

Amikor a dunai népek felkelésének híre eljutott hozzá, Hadrianus, aki 117-ben Traianus utódja lett, a keleti arcvonalról gyorsan csapaterősítést küldött a Moesia menti határ védelmére, majd személyesen is az Al-Dunához sietett. Különbékét kötött a roxolánokkal, így a római hadsereg teljes erejével a szarmaták és kvádok ellen fordulhatott. Pannóniát és Daciát közös katonai parancsnokság alá helyezte, a hadműveletek irányítását pedig a tapasztalt Quintus Marcius Turbo kapta. A hadjáratok során először a jazig szarmatákat kényszerítették meghódolásra, majd a kvádokat is leverték. 

Bár felmerült a szarmata területek bekebelezése, Hadrianus végül nem folytatta Traianus hódító politikáját, hanem védekező külpolitikára tért át, amely a birodalom meglévő határainak stabilizálását tűzte ki célul. 

Ennek részeként megerősítették a pannóniai határvédelmet, például új segédcsapatot (valószínűleg egy thrák cohorst) helyeztek a Szentendrei-sziget térségébe – írta Nagy Tibor a Budapest története című mű első kötetében, 1975-ben.

Összegezve tehát Hadrianus megerősítette a Pannónián áthaladó dunai határvonalat. A korábbi föld- és palánkerődítéseket sok helyen kőből épített erődök váltották fel, és fejlesztették a határ menti katonai infrastruktúrát is.

A dunai népek felkelése után Hadrianus gyors katonai intézkedéseket hozott: erősítést küldött a térségbe, majd hadjáratokkal leverte a szarmatákat és a kvádokat. Ezzel hosszabb időre biztosította a tartomány védelmét. Hadrianus szakított a korábbi hódító politikával, és inkább a birodalom határainak stabilizálására törekedett. Ennek részeként Pannónia a dunai határ egyik legfontosabb védelmi tartományává vált. Uralkodása idején a pannóniai települések fejlődtek: kőépítkezések indultak, megerősítették a városokat, és a helyi lakosság egyre inkább átvette a római kultúra és életmód elemeit.

Hadrianus nevéhez fűződik:

1. A dunai határ megerősítése,

2. A tartomány katonai stabilizálása,

3. A védekező külpolitika kialakítása,

4. A romanizáció és a települések fejlődésének elősegítése.