A Tisza Párt képviselője is támadja az önazonosságot védő törvényt

A Roma Sajtóközpont vendége volt Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés alelnöke. A politikus az önazonossági törvényt a Horthy-korszak numerus clausus jogszabályához hasonlította, majd pedig nyíltan cigányellenesnek bélyegezte a rendelkezést.

Forrás: Facebook

Mint ismert, ellenzéki lapok és balliberális roma szervezetek is kampányt kezdtek az önazonossági törvény ellen. A kampány egyik fő eleme, hogy romaellenesnek állítják be a jogszabályt, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy feltételhez kössék a településre való beköltözést. Mindeközben pedig ezek a szervezetek és a képviselőik, semaitizálva a roma társadalmat, azt a látszatot igyekszenek kelteni, mintha a cigányság nagy része nem lenne képes megugrani a települések által támasztott olyan követelményeket, mint az érettségi bizonyítvány vagy a munkáltatói igazolás megléte. 

A kampányt Horváth Aladár korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselőhöz köthető Roma Sajtóközpont kezdte, amely elsőként tette térképre, hogy mely településeken lépett életbe olyan rendelkezés, amely állítólag korlátozná a romák betelepülését. Ezt követően pedig a Roma Parlament, amelynek történetesen Horváth Aladár az elnöke, panasszal fordult az Európai Bizottsághoz az önazonossági törvény miatt. A Roma Parlament beállítottságát jól mutatja, hogy februárban a szervezet elnöke Donald Trumpot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt okolta, amiért nem folytathatta tovább jogvédő munkáját, mert elapadtak a külföldi pénzügyi források.

A Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom ugyanis az elmúlt években nagyrészt külföldi pályázati pénzekből, illetve magánadományokból tudott működni. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke által jegyzett rendelet értelmében azonban a USAID által finanszírozott, a roma jogvédelemre és közösségépítésre fókuszáló pályázatok kifizetéseit január végén azonnali hatállyal leállították. Horváth Aladár nemrég a Tisza Párt irányába kezdett mozogni, egy májusi, a Népszavának adott interjújában ugyanis a „gyökeres változás” szükségességéről beszélt, amelyet az új kormány biztosíthatna.

A Horváth Aladár érdekeltségébe tartozó NGO-k ugyanakkor mostanáig nem tudtak bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy pontosan miért is romaellenes az önazonossági törvény. A Roma Parlament beadványában is 

csak annyi szerepel, hogy a szabályozás főként az alacsony jövedelműeket és a hazai roma közösségeket sújtja, egyes helyeken a külföldieket is, sértve az uniós alapjogokat és az egyenlő bánásmód követelményét.

Tavaly februárban arról számoltunk be, hogy kétszázhúsz körül jár azoknak a településeknek a száma, amelyek valamilyen formában alkalmazzák a tavaly július elsejétől hatályos (de nem kötelező) önazonossági törvényt. Eredeti célja egyes agglomerációk, illetve a Balaton-part „túlnépesedésének” szabályozása, amit az tesz szükségessé, hogy a megugró lakosságszám jelentősen megterheli az infrastruktúrát. Kivételt a helyi kötődés valamilyen formáin kívül a támogatott konstrukciók igénybevétele jelent, falusi csokkal vagy éppen Otthon starttal mindenhol lehet ingatlant venni, lényegében a beköltözéslassító tényezők nélkül.

 A feltételek változatosak és a motiváció is településfüggő: a határ mentiek például a magyar nyelv ismeretét kérik. Két település emelhető ki a listából.

A Nógrád vármegyei Vizslás szabta a legszigorúbb – vagy inkább legösszetettebb – feltételeket, ezek közül kiemelhető a betelepülési hozzájárulás, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka, vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint kifizetése. Továbbá a betelepülni kívánt ingatlanban a már lakcímmel rendelkező személyeket is figyelembe véve személyenként legalább tíz négyzetméternyi élettér meglétére van szükség. Ez utóbbi kikötés egyébként Kiskunhalas feltételei között is szerepel, a nógrádi falu azonban január végén csődöt jelentett.

A Debrecen agglomerációjában lévő Sáránd önkormányzatának új rendelete szerint márciustól betelepülési hozzájárulást kell fizetni annak, aki a településre költözne, és az elővásárlási jogok is módosulnak. A jövőben a kormányhivatalban történő lakcímbejelentés előtt egy igazolást kell kérni a Sárándi Polgármesteri Hivataltól. Az igazolás kiadásának feltétele vagy a mentesség igazolása, vagy a félmillió forintos betelepülési hozzájárulás megfizetése. Az önkormányzat azzal indolokja a döntést, hogy el akarja kerülni a távol-keleti vendégmunkások beköltözése következtében a lakosok körében kialakult aggodalmakat. Itt a polgármester szavai alapján ígéretet teljesít a település: 2023-ban vállalták azt, hogy ennek érdekében mindent megtesznek.

Borítókép: Kőszegi Krisztián , Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó és Magyar Péter (Forrás: Facebook/Péter Magyar)

További játékainkhoz kattintson ide!