Kinek jó ez a történet?
A Paks II beruházást a kezdetektől fogva minden oldalról igyekeznek ellehetetleníteni azok, akiknek nem érdeke a magyar energiafüggetlenség erősítése – az osztrák atomellenes lobbitól az Európai Bizottsághoz köthető brüsszeli körökig.
Most a brüsszeli lap azt az összefüggést igyekszik felépíteni, hogy egy Egyiptomban felmerült, forrás nélküli és ellenőrizetlen vád megalapozottan vethet árnyékot a magyarországi beruházásra.
Holott az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) a paksi projekt valamennyi engedélyezési szakaszát – a létesítési engedélytől az építési és rendszerszintű engedélyekig – felügyeli, és rendszeresen ellenőrzi a kivitelező tevékenységét. A Politico cikke is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem ismerte a szóban forgó dokumentumokat, és úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris biztonság kérdése az érintett tagállam felelőssége.
Tehát Brüsszel hivatalosan sem tud mit kezdeni a névtelen forrásra épülő állítássorral, ennek ellenére Paks II is belekeveredett – nagy kérdés, hogy mégis miért.
Politikai felhang itthon is
Magyar Péter kormánya nemrég vizsgálatot indított a Paks II beruházás felülvizsgálatára, és a projekt költségeit, illetve orosz kötődéseit kérdőjelezi meg. A Politico úgy saccol, hogy a felülvizsgálat az egyiptomi ügyet is figyelembe veheti majd. Ez alapján a Nyugat-Európából érkező, bizonyítatlan vádak azonnal politikai munícióvá válhatnak idehaza is, függetlenül attól, hogy a mögöttük álló tényanyag mennyire állja ki a próbát.
Mióta a Tisza kormányoz, időről időre egyre komolyabban merül fel a Paks II projekt felmondása. Ennek csak hátrányai lehetnek, amelyeket most rövid posztjában Tóth Máté energiajogász sorolt fel. Szerinte a Paks II beruházás felrúgása 1500 milliárd forintra rúghat, egy ezt követő kártérítési pert nemzetközi választottbíróság előtt pertársaságban az oroszok, a németek és franciák megnyernék Magyarország ellen.
Az államközi és a fővállalkozói (EPC) szerződés egyoldalú felmondása esetén a Roszatom a kártérítésen túl és a kieső nyeresége elszámolását követelheti; az irányítástechnikát szállító francia Framatome, a turbinákat szállító Siemens/GE p is kötbérigénnyel léphet fel. Ha a 2400 MW kapacitás nem épül fel, akkor továbbra is méregdrágán vásárolhatjuk az osztrák importáramot, „amiért Bart István, Magyar Péter helyettes államtitkára energiaklubosként harcolt.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!