Kétszázhúsz felett van az önazonosság-védő települések száma

Lassan, de biztosan növekszik az önazonosság-védelmi törvényt alkalmazó települések listája. Van olyan község, amelyik a választóknak tett ígéretét teljesíti ily módon, a Balaton-partiaknak pedig, ha élnének ezzel, az elkövetkező néhány hónapban érdemes lépniük.

Nógrád vármegyében nem mutatkozott érdemi ingatlanpiaci hatás az önazonosságvédelmet alkalmazó települések miatt Fotó: Vémi Zoltán

Kétszázhúsz körül jár azoknak a településeknek a száma, amelyek valamilyen formában alkalmazzák a tavaly július elsejétől hatályos (de nem kötelező) önazonossági törvényt. Eredeti célja egyes agglomerációk, illetve a Balaton-part „túlnépesedésének” szabályozása, mindezt azért, mert a megugró lakosságszám jelentősen terheli az infrastruktúrát. Kivételt a helyi kötődés valamilyen formáin kívül a támogatott konstrukciók igénybevétele jelent, falusi csokkal vagy éppen Otthon starttal mindenhol lehet ingatlant venni, lényegében a beköltözéslassító tényezők nélkül.

Eddig egyetlen balatoni település élt az önazonossági törvénnyel
Fotó: MW archív / MW archív

A feltételek változatosak és a motiváció is helységtől függ, a határ mentiek például a magyar nyelv ismeretét kérik. Két település emelhető ki a listából.

A Nógrád megyei Vizslás a legszigorúbb – vagy inkább legösszetettebb – feltételeket szabta, ezek közül kiemelhető a betelepülési hozzájárulás, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka, vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint. Továbbá a betelepülni kívánt ingatlanban a már lakcímmel rendelkező személyeket is figyelembe véve személyenként legalább tíz négyzetméternyi élettér. Ez utóbbi kikötés egyébként Kiskunhalas feltételei között is szerepel, a nógrádi falu azonban január végén csődöt jelentett.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére azt mondta, bár korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, Vizslás esetében elmondható, hogy a szigorú feltételek nem hoztak változást az ingatlanpiacon. A településen októberben még nőtt is a kereslet, a megyében (ami egyben jórészt szezonális hatás is) az utolsó két hónapban pedig csökkent az érdeklődés. (Ezek a százalékos arányok jóval kevesebb ingatlanpiaci tranzakciót és megkeresést jelölnek, mint egy nagyváros esetében.)

A Debrecen agglomerációjában lévő Sáránd önkormányzatának új rendelete szerint márciustól betelepülési hozzájárulást kell fizetni, és az elővásárlási jogok is módosulnak. A jövőben a kormányhivatalban történő lakcímbejelentés előtt egy igazolást kell kérni a Sárándi Polgármesteri Hivataltól. Az igazolás kiadásának feltétele vagy a mentesség igazolása, vagy a félmillió forintos betelepülési hozzájárulás megfizetése. Az indok, hogy el akarják kerülni a távol-keleti vendégmunkások beköltözése következtében a lakosok körében kialakult aggodalmakat. Itt a polgármester szavai alapján ígéretet teljesít a település: 2023-ban vállalták azt, hogy ennek érdekében mindent megtesznek.

Ahogyan korábban írtuk, egyetlen település esetén sem lehet – pontosabban nem tanácsos – szembemenni az ott élők érdekeivel. Ezen a hajdúsági településen kifejezetten egy vállalt ígéretet teljesít a helyhatóság olyan módon, hogy él az önazonosság-védelmi törvény nyújtotta eszközökkel.

Balogh László emlékeztetett: Amíg az előbbi példák között a betelepülési hozzájárulást vagy a helyi közösség védelmét találjuk meg, addig a XVI. kerületben a nagy méretű ingatlanok feldarabolását kívánták megakadályozni, nem egy esetben ugyanis lakófunkciót kaphattak az eredetileg nem erre a célra szánt melléképületek. Márpedig a beköltözők hirtelen többlete szintén az infrastruktúrát terheli, ráadásul a lakcímlétesítés korlátozásával a közszolgáltatások igénybevételét is lehet alakítani.

A szakértő lapunk kérdésére elmondta: eddig egyetlen balatoni település élt az önazonossági törvénnyel, ez pedig Balatonföldvár. Rámutatott, amennyiben a tóparti községek, városok szabályozni kívánják a beköltözést, még a szezon előtt, az elkövetkező hónapokban érdemes lépniük.