Birodalom a határon

Noha még nem született róla döntés, azért vonták ki a Hadrianus-palotát a dunai limes világörökségi pályázatból, mert így nem lehetne újjáépíteni a korabeli épületet. Jövőre, a módosításokkal együtt Magyarország ismét benyújtja a pályázatot az UNESCO-nak.

A Hadrianus-palota rekonstrukciós rajza. Jelenleg a romok a föld alatt vannak Fotó: Wikimedia Commons

Sajtóhírekben olvasni lehetett arról, hogy az Óbudai-szigeten lévő egykori helytartói palotát a kormány „rekonstruálni” akarja, az UNESCO viszont szigorú műemlékvédelmi elvek szerint dönt és szabályozza a már világörökségi elemmé vált helyszíneken végrehajtható beavatkozásokat, módosításokat, így még a helyreállítást is, az újjáépítésről nem is beszélve.

Viszont a rekonstrukció tág fogalom, hiszen a romkonzerválástól és bizonyos mértékű helyreállítástól kezdve akár a teljes palota visszaépítését is jelentheti – ez utóbbit viszont biztos kifogásolná a nemzetközi szervezet, ha világörökségi elem lenne. Viszont nemzetközi turisztikai vonzerőt enélkül aligha remélhetne a helyszín, hiszen térdig érő romokat szinte mindenhol lehet találni, egy „élő” Hadrianus-palota pedig igazi kuriózum lenne.

Ám a Miniszterelnökség szerint még nem született döntés a helytartói palota rekonstrukciójáról, viszont a kormány „azért volt kénytelen a Hadrianus-palota romjainak világörökségi területté nyilvánításától elállni, mert az a korábbi épület újjáépítését megakadályozná” – fogalmaztak a válaszukban.

Ehhez hozzátették – nem utolsó információként –, hogy a kormány csak a terület közcélú hasznosításához járul hozzá, hiszen az Óbudai-szigeten lévő egykori helytartói palota és környezetének megóvása továbbra is fontos szempont marad.

A Hadrianus-palotának nevezett rom, Aquincum helytartójának palotája a II. század elején épülhetett, akár éppen Hadrianus császár helytartósága idején. A III. század végéig viszont folyamatosan változhatott, hiszen a rómaiak szerették átalakítani az épületeiket. Noha a XIX. században már felfedezték, nagyobb régészeti feltárások csak a XX. század derekán voltak, mivel a működő hajógyár miatt szóba sem jöhetett más lehetőség.

Most viszont már nem működik a hajógyár, a Hadrianus-palota felett pedig golfpálya terül el, mivel a romokat visszaföldelték, hiszen az időjárás viszontagságaitól ez jobban megkíméli a köveket.

– A Hadrianus-palotához hasonló helytartói rezidencia körülbelül ötven lehetett a Római Birodalom területén, és ezekből mindössze ötöt ismerünk. Ezek is különböző állapotúak, az apulumi (gyulafehérvári) helytartói palotát feltárták, de a nagyközönség számára nem látogatható, a kölni helytartói palota romjait viszont egy múzeum formájában mutatják be a nagyközönségnek.

Az ismertek közül is kiemelkedik a hajógyári palota, hiszen az egyik legjobban dokumentált helyszín – mondta kérdésünkre Havas Zoltán, az Aquincumi Múzeum főmuzeo­lógusa.

A szakember szerint lehetséges forgatókönyv a palota rekonstrukciója, viszont azt már nehezebb eldönteni, hogy a palota melyik korszakát, melyik állapotát állítják helyre, hiszen a római korban sem volt egységes arculata, ráadásul a tudományos kutathatóságát is biztosítani kell.

A rendszerváltás óta folyamatosan napirenden volt a Hadrianus-palota ügye, de érdemi döntések, lépések – az 1998-as feltáráson, majd visszatemetésen kívül – nem történtek. A palota egyes elemeit – így például az ott talált mozai­kokat – az Aquincumi Múzeumban lehet megtekinteni.