„Olyan utolsó negyedet produkáltunk, amit a vízilabda-iskolákban a mai napig tanítanak”

A mai napig felejthetetlen sportélmény, amikor 2004-ben 13 fürdőgatyás férfi sikere miatt könnybe lábadt egész Magyarország. Az athéni olimpián a Kemény Dénes vezette férfi-vízilabdaválogatott megvédte a címet, a mai napig egyik legjobb mérkőzésnek hívott döntőben 8-7-re győzte le Szerbia és Montenegrót. A 130 éves Magyar Olimpiai Biztosság (MOB) videójában a főszereplők beszélnek az athéni eseményekről.

Ez csapatmunka volt: a magyar válogatott hatalmasat küzdött az athéni olimpiai döntőben Fotó: HANS KLAUS TECHT Forrás: EPA-APA

Ha a 2000-es férfivízilabda olimpiai döntőre azt írtuk, hogy a magyar sporttörténelem egyik legsimább fináléja, akkor ez a 2004-es athéni döntőre biztosan nem igaz. Miután Sydney-ben a Kemény Dénes vezette magyar férfi-vízilabdaválogatott aranyérmes lett, négy évvel később is esélyesként utazott a csapat Görögországba, főleg, hogy a 2003-as spanyolországi világbajnokságon ismét mindenkit maga mögé utasított a Kemény-csapat. Az olaszok elleni, hosszabbítás után 11-9-re megnyert meccsen a háromgólos Madarász Norbert kiharcolta a helyét az olimpiai keretben is, ahol még újoncnak számított Gergely István, Steinmetz Ádám és Varga Tamás. A mag tehát egyben maradt Kásás Tamásékkal. Az olimpiai tornának tökéletes keretes szerkezetet adott Szerbia és Montenegró, ugyanis az első csoportmérkőzésen a mieink 6-4-re győztek – 3-0-s utolsó negyeddel – ellenük, majd a fináléban az addig hibátlanul menetelő magyar válogatott ismét őket verte meg. A 8-7-es magyar győzelemmel végződő meccset sokan a vízilabda történelmének legjobb meccsének hívja, s a mieink részéről ez nem is véletlen. Az athéni döntőben történtekről a 130 éves MOB különleges videójában nyilatkoztak a vízilabdások, ezeknek köszönhetően elevenítjük fel a finálét.

A magyar küldöttség nyolcadik aranyérmét a férfi-vízilabdaválogatott szerezte az athéni olimpián (Fotó: Illyés Tibor / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)

Stresszes pillanatok az athéni olimpiai döntő előtt 

Míg az előző cikkben arról írtunk , hogy sydney-i olimpiai döntő előtt bömbölt a cigányzene a magyar öltözőben, míg Varga Zsolt megpofozta Benedek Tibort, addig Athénban kicsit más volt a helyzet. Az oroszok elleni 7-5-re megnyert meccs után ismét déli szomszédaink volt az ellenfél, a feszültséget pedig ezúttal nem oldotta semmilyen zene. Minderről a válogatott védője, Steinmetz Barnabás mesélt.

– Jéghideg profi stílus jellemzett minket, ez persze párosult a szokásos elszántsággal, lelkesedéssel. Ebből egy kicsit kevesebbet mutattunk egymás felé, de amikor egymás szemébe néztünk, akkor láttuk, hogy mindenki nagyon akarja ezt. Kicsit kevésbé voltunk felszabadultak, nagy volt a tét, az ellenfél is kemény volt. 

Itt ez volt a célravezető, a hangos zenével ellentétben szép csendben, a nagyon nagy, szinte hasgörcsöt kiváltó nevetés helyett visszafogottság. Szerencsére a vége így is ugyanaz lett. 

Madaras Norbert, a csapat újonca is ezt a stresszt emelte ki. – Egészen más világ volt. Nem volt okostelefon, a házban internet sem volt. Valamivel el kellett magunkat foglalni. Emlékszem, vittem magammal könyvet és újságot, de a döntő napján nem tudtam olvasni – a jelenleg a Magyar Vízilabda-szövetség elnökeként dolgozó Madaras hozzátette, ő csak a mérkőzést követő doppingvizsgálat közben fogta fel, hogy mit hajtottak végre a döntőben, ott kezdett el válaszolni az sms-ekre.

„Ilyen védekezés még egy nincs, és nem is lesz”

A válogatott ugyanis tudta, hogyan kell egy olimpiát megnyerni. S akkor sem rogyott össze, amikor a szerbek 3-0-ra vezettek már az elején, innen a félidőre visszajött a válogatott, 5-5 volt az állás. A szünet után aztán jött a hideg zuhany, 45 másodperc alatt kétszer is bevették a szerbek Szécsi Zoltán kapuját, 5-7. Aztán, ami ezután történt az utolsó nyolc percben, arra tényleg nincsenek szavak. Úgy nyertük meg 3-0-ra a negyedet – ismerős, ugye? –, hogy a szerbek öt emberelőnyt is elhibáztak, vagy másképpen: a magyar válogatott hősiesen kivédekezte. Szécsi is az elképesztő védelmi munkát emelte ki kissé viccesen.

– A mérkőzés némi játékvezetői segítséggel indult a szerbeknek, gyorsan elhúztak 3-0-ra. Gyorsan visszajöttünk a meccsbe, nagyon izgalmas volt az egész.

Amit a csapat védelmi munkában beletett a vízbe, azután nem is csodálom, hogy az uszodát már nem merik használni. Ilyen védekezés még egy nincs, és nem is lesz. Aztán a végén Gergő fegyelmezetlen volt, a harmadik emberelőnyt is bedobta, így nem 7-7 lett és hosszabbítás, hanem 8-7 ide...

– mondta a legendás kapus, aki a legfontosabb védésének a kettős emberhátrányban Vanja Udovicsics lövését nevezte, amikor is Kásás blokkolta, majd ő tolta ki a labdát, a győzelemhez ez is kellett. Molnár Tamás stílusosan így definiálta a magyar védekezést a hajrában: „olyan utolsó negyedet produkáltunk, amit a vízilabda-iskolákban a mai napig tanítanak.”

Kiss Gergely (balra) és Benedek Tibor ünneplése az athéni döntő után  (Fotó: Bruzák Noémi / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)

A döntő hőse, akinek magyarok millió köszönhetik a katartikus élményt

Ha az athéni olimpiai döntőről beszélünk, szinte mindig szóba kerül Kiss Gergely. A válogatott szélsőjének a bal keze nagyon megindult a fináléban, négyszer is betalált, a gólok felét ő szerezte. A legemlékezetesebb persze az utolsó, negyedik gólja. Az emberelőnyben támadó magyaroknál Benedek a jobb szélről visszateszi Kásásnak, aki viszont nem lő, hanem Kissnek passzol, aki hatalmas gólt szerez, 8-7, a meccsen először vezettek a mieink. A legjobbkor. 

– Sok emberrel találkozom a mai napig, akik elmondják, hogyan, kikkel nézték a döntőt. Nagyon erős közösségi élmény volt ez nekünk, magyaroknak. Az uszodában fantasztikus volt ünnepelni, ikonikus kép, ahogy Tibivel hosszú ideig öleljük egymást, nagyon egymásra voltunk hangolódva. 

Később messziről láttuk a záróünnepség tűzijátékát, a buszpályaudvar padkáján néztük ezt. Végül nem mentünk be a városba, hanem az olimpiai faluban csaptunk egy bulit a többi magyarral, igazi házibuli volt 

– mondta mosolyogva Kiss, akinek a neve örökké egybeforrt az athéni uszodával. 

Így került a vízbe Kemény Dénes

Másik emlékezetes pillanat a döntőben, amikor Hajdú B. István kommentátor kimondta, hogy nem hitte volna, hogy egyszer 13 fürdőgatyás férfitől fogja elsírni magát. Mindezekkel egy időben pedig Kemény Dénes is a medencében ünnepelt a játékosokkal. Az elkövető, aki bedobta a szövetségi kapitányt, az újonc Steinzmetz Ádám volt, akiben természetesen volt egy kis lámpaláz a torna előtt. 

A meccs után azt láttam, hogy önfeledten, köpenyt ledobva ünnepelnek a társaim, Dénes is előrement a középvonal felé a medence mellett. Úgy voltam vele, hogy bevágom a vízbe ruhástul... Egy edzőnek illik fürdeni, különösen egy ilyen mérkőzés, ilyen torna után.

Kemény Dénes is a vízben, a magyar férfivízilabdások Athénban is olimpiát nyertek (Fotó: PATRICK B. KRÄMER / EPA-KEYSTONE)

A magyar válogatott hétből hét meccset nyert meg, az ezüstérmes szerbeket és a bronzérmes oroszokat is kétszer legyőzte a tornán, szóval kétség sem férhetett afelől, hogy a legjobb válogatott nyerte-e meg az olimpiát. A csapat nagyja kétszeres olimpiai bajnok lett Athénban, Kásás Tamás azt mondta, ott érezték annak a súlyát, hogy milyen nehéz kétszer egymás után olimpiát nyerni. Ekkor még nem tudták, hogy négy évvel később jön a harmadik aranyérem...  

Sorozatunkat folytatjuk, az ünnepek alatt szemezgetünk a MOB 130 magyar olimpiai bajnokkal készült visszaemlékezéseiből. A korábbi részekből: