„Magyarország állt föl a dobogó tetejére” – olimpiai legendáink emlékei

A Magyar Olimpiai Bizottság különleges videót tett közzé néhány napja a szervezet 130 éves fennállásának megünneplésére, amelyben még élő olimpiai bajnokaink döntő többsége – összesen 131 magyar sportoló – beszél röviden az aranyérmek történetéről. Az ünnepi időszakban mi is szemezgetünk a MOB videójából, nálunk elsőként a legeredményesebb olimpiai sportágunk, a vívás képviselői kerülnek középpontba. Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Szabó Bence, Nagy Tímea és Szilágyi Áron több részletben is megszólal a videóban.

Magyar vívók az olimpiai páston: több mint egy évszázados sikerrecept Fotó: Csudai Sándor

Magyarország a modern olimpia történetében 189 aranyérmet szerzett, s ezek közül a legtöbbet, 39-et vívásban. A sorozat 1908-ban, Londonban kezdődött, amikor Fuchs Jenő egyéniben és a kardcsapattal is olimpiai bajnok lett. A fegyvernemben ezzel elképesztő magyar dominancia kezdődött: az 1920-as, magyar részvétel nélkül zajlott játékokat leszámítva legközelebb 1968-ban fordult elő, hogy nem magyar kardvívó nyerte az egyéni versenyt. London magyar sikert hozott 1948-ban is, amikor a hét aranyérmével legeredményesebb magyar olimpikon, Gerevich Aladár duplázott, az angol fővárosban rendezett harmadik olimpián, 2012-ben pedig Szilágyi Áron ért fel a csúcsra, hogy aztán ott maradjon 2016-ban és 2021-ben is, páratlan triplázást végrehajtva.

Szilágyi Áron eddig három aranyat, valamint egy-egy ezüstöt és bronzot nyert olimpián, a klasszis vívó 2028-ban, Los Angelesben is gyarapítaná még a gyűjteményét (Fotó: Csudai Sándor)

Haladjunk azonban időrendben, ahogy a MOB ünnepi videója is teszi: a legrégebbi vívóaranyunk, amelyet akkori főszereplő ebben fel tudott idézni, a kardcsapat 1956-os sikere volt. Melbourne-ben Kárpáti Rudolf duplázott, a győztes csapatnak mellette Gerevich Aladár, Hámori Jenő, Keresztes Attila, Kovács Pál és Magay Dániel volt tagja. Hámori egy hónapja hunyt el, így Magay immár egyedül maradt köztünk abból a csapatból.

– A győzelem, az mindig jó érzés – állapítja meg Magay, s ezzel a később megszólalók aligha vitatkoznának.

Tokió volt a csúcs

A magyar vívás legjobb olimpiája az 1964-es tokiói volt, a japán fővárosban négy aranyat is szereztünk a sportágban. Pézsa Tibor a kardhagyományokat vitte tovább, csapatban a férfi párbajtőrözők és a női tőrözők nyertek, s utóbbiak közül Rejtő Ildikó az egyéni aranyat is megszerezte Tokióban.

– Szétvívás volt, mert az első három helyen körbevertük egymást. Akitől előtte kikaptam, a német Meest a következő körben sikerült megverni, ahogy aztán az olasz Ragnót is, így lettem első – Rejtő Ildikó visszaemlékezése azt is jól jelzi, hogy az évek során átalakult a vívóversenyek lebonyolítása.

Mikor megnyertem az olimpiát, az edzőm azt mondta: Semmi baj nincs, Tiborkám, most van elég időd megtanulni vívni

– idézte fel nevetve Pézsa Tibor, aki aztán maga is adhatott akár hasonló jó tanácsokat, hiszen edzőként is rengeteget tett a magyar vívásért.

Magyar olimpiai aranyak különböző dinamikával

Tokió a kezdete volt a magyar párbajtőr aranykorszakának, a csapat a következő két olimpiáról is aranyéremmel tért haza, ráadásul 1968-ban Mexikóvárosban Kulcsár Győző, 1972-ben Münchenben Fenyvesi Csaba lett az egyéni aranyérmes. Utóbbi két olimpia bajnokcsapatának tagja volt Magyarország későbbi köztársasági elnöke, Schmitt Pál is.

Nagyon bíztunk egymásban. Amikor a másik pástra ment, nem rágtuk a körmeinket, hogy most mi lesz, hanem akár ki is mehettünk a teremből

– fogalmazott az akkori csapat egységéről Schmitt.

A magyar kardcsapat a nagy sorozata lezárulta után eddig még egyszer, 1988-ban Szöulban ért fel a csúcsra olimpián. A szovjetek elleni döntőben Nébald György megsérült, s szinte lehetetlen helyzetből fordított a magyar csapat. A győztes tust Gedővári Imre adta, aki a győztes ötösből egyedüliként már nincs köztünk.

– Amikor mentem fel a pástra a csúcsformában lévő Burcev ellen, akit én még soha az életemben nem vertem meg, Nébald Gyuri azt mondta: „nehogy már rajtad menjen el”. Akkor már volt két győzelmem, tehát újoncként nem hiszem, hogy rajtam ment volna el, ha kikapunk, de ez a mondat megmaradt bennem – idézte fel Szabó Bence, aki aztán négy évvel később Barcelonában is olimpiai bajnok lett, akkor az egyéni versenyben.

Nagy Tímea duplája

Amíg a férfiak már az 1900-as párizsi olimpián is három különböző fegyvernemben vívhattak, addig a nőknek 1992-ig csupán tőrversenyeket rendeztek az ötkarikás játékokon. A női párbajtőr 1996-ban debütált, 2000-ben pedig már aranyérmet ünnepelhettünk benne Nagy Tímea révén, aki aztán négy évvel később megvédte címét.

– Az első kérdésem a sydney-i győzelmem után az volt, hogy a gyerekemnek a férjem beadta-e a D-vitamint – emlékezett vissza mosolyogva Nagy Tímea, akinek az Atlanta és Sydney, majd a Sydney és Athén közötti négy évben is született gyereke. Volt különbség is a két siker között.

A sydney-i olimpián azt hittem, hogy anyu, apu, testvéreim örülnek, s amikor hazajöttem, és szembesültem a tizenötmillió magyar szeretetével, akkor jöttem rá, hogy kicsit nagyobb volt a tábor, amelyik drukkolt és örült nekem. Amikor Athénban felálltam a dobogó tetejére, akkor tudtam, hogy Magyarország állt föl a dobogó tetejére.

Szilágyi Áron triplája

Nagy Tímea a mai napig a női párbajtőr egyetlen kétszeres egyéni olimpiai aranyérmese, Szilágyi Áron pedig még az ő bravúrját is túlszárnyalta. Három egymás utáni ötkarikás játékokon nyert egyéniben, ez mindent fegyvernemet figyelembe véve egyedülálló.

– Londonban nem tartoztam a topfavoritok közé, nagyon bombaformában kellett lennem ahhoz, hogy győzzek. A nap elején még nem volt hitelesített kardom, az edzőim ott fűrészelték a pengének a végét, hogy átmenjen a hitelesítésen – idézte fel Szilágyi Áron, aki aztán Rióban, majd Tokióban, a Covid-olimpián már esélyesként nyert, a rutinjából is táplálkozva. – Amikor bevonultam az első asszóra, síri csend volt a morajló tömeg helyett. Volt pár ember, csapattársak, újságírók, hallottam szó szerint a bekiabálásokat, sokszor tudtam is, hogy ki kiabál be, mert felismertem a hangját.

A MOB videójában megszólaló vívó olimpiai bajnokok Magay Dániel – 02:52 Rejtő Ildikó – 08:16 és 10:15 Dömölky Lídia – 08:56 Juhász Katalin – 09:41 Pézsa Tibor – 11:57 Bárány Árpád – 14:05 Schmitt Pál – 19:50 és 26:27 B. Nagy Pál – 20:52 Erdős Sándor – 28:04 Bujdosó Imre – 01:03:07 Csongrádi László – 01:05:09 Nébald György – 01:05:32 Szabó Bence – 01:06:22 és 01:27:22 Nagy Tímea – 01:49:34 és 02:21:12 Szilágyi Áron – 03:15:05, 03:35:02 és 03:45:39 Szász Emese – 03:30:01 Koch Máté, Nagy Dávid – 03:59:27 Andrásfi Tibor – 04:01:55 Siklósi Gergely – 04:02:57