Reviczky Károly gróf, a méltatlanul elfeledett magyar orientalista

A nagy múltú Reviczky család számos kitűnő államférfit, művészt, tudóst és katonát adott a magyar történelemnek. A családfáját egészen a XIII. századig visszavezető nemesi família leghíresebb tagjai közé tartozik például az osztrák örökösödési és a hétéves porosz háború egyik hőse, Mária Terézia tábornoka, báró Reviczky János altábornagy, vagy a reformkor híres államférfija, gróf Reviczky Ádám főkancellár, Borsod vármegyei főispán, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának alapító tagja, aki főkancellárként igen sokat tett a pozsonyi országgyűlésen a magyar nyelv hivatalos államnyelvként való elismertetéséért. De e népes családhoz tartozik többek között a modern magyar irodalom előfutárának tekintett Reviczky Gyula író és költő, vagy a második világháború vérzivatarában több tízezer üldözött életét hősiesen megmentő vitéz Reviczky Imre vezérőrnagy is. A család főnemesi ágába tartozó XVIII. századi magyar főúrról, a sikeres és elismert császári diplomatáról és miniszterről, Reviczky Károly grófról, a kor egyik legnevesebb és méltatlanul feledésbe merült orientalistájáról – akinek többek között a perzsa szépirodalom remekeinek megismerését is köszönheti az európai kultúra – szinte semmit sem tud az utókor.

Háfiz síremléke Shirázban Fotó: Batul Iddi Forrás: Eavar

Isztambul volt az Oszmán Birodalom központja (Fotó: Adli Wahid / Wikimedia Commons)

 E sokszínű muszlim birodalom kulturális központja a Porta, a mindenkori szultán és az iszlám világ kalifájának székhelye, Isztambul volt. A három kontinensre kiterjedő birodalom különböző területeiről származó és itt felhalmozott kulturális kincsek, köztük az arab és a perzsa irodalom gyöngyszemeit tartalmazó kéziratok azonban csak kevés európai számára nyílhattak ki. E kevesek közé tartozott Reviczky Károly, aki hibátlan török, arab és perzsa nyelvtudásának, valamint műveltségének köszönhetően képes volt felismerni mindazokat az értékeket, amelyeket e sok száz éves kéziratok és kódexek lapjai rejtettek.

Mária Terézia és II. József is elhalmozta elismerésével a kiváló magyar diplomatát

Sokoldalú nyelvtudásának és tehetségének köszönhetően Reviczky Károly egyre magasabbra emelkedett a diplomáciai, illetve a politikai ranglétrán. A bécsi udvar mint egyik befolyásos tanácsadóját, Reviczky Károlyt 1772-ben a varsói udvarhoz delegálta Lodomériának és Galíciának a Magyar Királysághoz való csatolásával kapcsolatos diplomáciai tárgyalások lefolytatására. Reviczky Károly a Habsburg Birodalom nagyköveteként a varsói évei alatt kötött életre szóló barátságot a sokoldalúan művelt lengyel főúrral, Czartorsky Ádám herceggel. A két férfi közötti elmélyült barátság a közös tudományos érdeklődésüknek köszönhetően alakult ki; a herceg Reviczky Károlyt a legjobb tudományos barátjaként emlegette. Mária Terézia királynő addig tett szolgálatai elismeréseként 1773-ban bárói rangra emelte Reviczky Károlyt. 

Mária Terézia királynő bárói rangra emelte tudós diplomatáját (Fotó: Martin van Meytens / Wikimedia Commons)

Mária Terézia halála után őt a trónon követő fia, II. József császár 1782-ben Reviczky bárót egy igen fontos állomáshelyre, Berlinbe küldte követnek. A császár 1786-ban a birodalom londoni nagykövetének nevezte ki a magyar bárót. A főúr számára különösen fontosnak bizonyultak a londoni évek, mert itt adódott először komolyabb lehetősége arra, hogy végre magánemberként aprólékosan elmerülhessen a tudományos munkásságában is. 

II. József császár igen nagy becsben tartotta rendkívül tehetséges és világlátott, csaknem két tucatnyi nyelven beszélő diplomatáját, 

akit császári miniszterré és ezzel egyidejűleg császári és királyi valódi titkos tanácsossá, továbbá a Szent István Rend középkeresztes lovagjává emelt. Az udvarnak végzett értékes szolgálatait honorálva II. József császár 1787-ben grófi rangra emelte kiváló tehetségű diplomatáját. 

                          II. József érdemei elismeréseként grófi rangra emelte és a Szent István Rend középkeresztes lovagjává ütötte Reviczky Károlyt                                               (Fotó: Anton von Maron / Wikimedia Commons)

Reviczky Károly évtizedek alatt összegyűjtött több ezer kötetes könyvtára valóságos kincsesbányája volt a klasszikus görög és római irodalomnak, a többségében latin nyelven írt tudományos műveknek, továbbá a keleti egzotikus nyelvű irodalmi munkáknak is. Reviczky gróf különleges érdeklődést tanúsított a török, az arab és főleg a perzsa szépirodalom iránt. Nyelvtudásának köszönhetően alaposan beleáshatta magát az Európában akkortájt még szinte teljesen ismeretlen perzsa szépirodalomba.

Neki köszönhetjük a perzsa szépirodalom remekműveinek megismerését

A perzsák mind a mai napig legnépszerűbb költőjét és az egyetemes irodalomtörténet egyik nagy alakját, Háfizt – akinek az iráni Sirázban lévő sírja napjainkban is kultikus kegyhelynek számít – Reviczky gróf fedezte fel Európa, illetve a nyugati kultúra számára. Háfiz lírikus szerelmi, illetve misztikus költészete Reviczky Károlyt is elbűvölte. 

Háfiz még a rettegett hódító, Timur Lenk számára is a kedvenc költőnek száímtott (Fotó: Stanisław Chlebowski  / Wikimedia Commons)

Ő volt az első európai nyelvtudós, aki Háfiz 16 első ódáját eredetiben és latinra lefordítva 1771-ben „Specimen posseos persicae sive Muhameddis schems Eddini notoris cognam” címen nyomtatásban közreadta. 

Reviczky Károly műve lett az alapja Háfiz verseinek angol, illetve francia nyelvre, és később más európai nyelvekre történt lefordításának. 

Háfiz, teljes nevén Hrádzsa Szamsz ad-Din Muhammad Háfiz 1325-ben született Sirázban. Vallási tanítóként kezdte pályafutását különböző medreszékben, vagyis Korán-iskolákban. Fiatalon kezdett el verselni, és tehetségére hamarosan a legmagasabb udvari körök is felfigyeltek; így többek között Ibn Iszák sah, vagy a rettegett világhódító, Timur Lenk és Muhammad sah is egyaránt a kedvenc költőjüknek tartották.

Háfiz verseit tartalmazó középkori perzsa kódex (Fotó: Picasa / Wikimedia Commons)

 Már életében Szofiként, vagyis bölcsként emlegették, pedig a perzsák ezzel a névvel csak a legnagyobbakat, így például Jézust vagy Zaratusztrát illették. Több mint ötszáz fennmaradt versét a szerelméhez, illetve a perzsa sahokhoz írta. A lírai költészetének verseit gázelnek, vagy gazalnak nevezik, amelyek az isteni extázis kifejezésére szolgáló szerelmes versek. 

Háfiz számos, a vallási könyvek ihlette misztikus, teozófikus jellegű lírai művet is írt. 

Költészete nemcsak Perzsiában, hanem az egész keleti világban ismert és népszerű volt. Több irodalomtörténész Háfiz lírai költészetét Dante és Petrarca munkásságával azonos értékűnek tekinti. A perzsa és az egyetemes irodalomtörténet e gyöngyszemét pedig Reviczky Károly grófnak köszönhetően ismerhette meg a nyugati kultúrkör.

Háfiz tartják mind a mai napig a perzsa költészet  koronázatlan fejedelmének (Fotó: Wikimedia Commons)

 Reviczky gróf tudós orientalista munkássága azonban nemcsak a keleti szépirodalomra terjedt ki. 

Hadtörténelmi értékűnek számít az az oszmán-török hadirendtartásról ír arab mű, amit Reviczky Károly fordított le arabról franciára megismertetve a kor Európáját a török hadművészet rejtelmeivel. A keleti irodalmat, kultúrát és történelmet feldolgozó művei alapján a Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban kiadott Filológiai Közleménye az „orientalisták legkitűnőbbjeként” értékelte Reviczky gróf munkásságát. Filológiai tudományos kutatásai részeként Reviczky Károly mutatta ki elsőként, hogy az arab és a héber nyelvtan szoros összefüggéseket mutat. De kísérletet tett arra is, hogy az európai népek alapvető jellemvonásait a nyelvkészségük alapján határozza meg.

Az althorpi Spencer-könyvtár őrzi Reviczky gróf felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményét

Rendkívül értékes könyvgyűjteményét 1789-ben az egyik legpatinásabb angol főúri család tagja, Earl (Lord) George John Spencer, Anglia egyik legnagyobb, 45 ezer kötetből álló magánkönyvtárának tulajdonosa vásárolta meg, évi 500 fontsterling járadék ellenében. A Spencerek a legelőkelőbb brit főnemesi családok sorába tartoztak, illetve tartoznak mind a mai napig. Egyik águkon az 1997-ben tragikus körülmények között elhunyt Lady Diana Spencer révén a brit királyi házzal, másik águkon pedig a Marlborough hercegekkel állnak rokonságban – utóbbiak egyik leghíresebb leszármazottja Nagy-Britannia második világháborús miniszterelnöke, Sir Winston Leonard Spencer Churchill. 

A Spancer család talán leghíresebb tagja a tragikus sorsú Diana hercegnő volt (Fotó: FRANCE-DIANA WAVING Fotó: JOEL ROBINE)

Az 1758-ban született és 1834-ben elhunyt, a közélettől visszavonultan élő Lord George John egész életét a könyveknek szentelte. A könyvek iránti rajongása hozta össze a magyar bibliofil főúrral, gróf Reviczky Károllyal is. Reviczky gróf páratlan értékű gyűjteménye így került az althorpi családi kastély könyvtárába. 

Az Althorp Park kastély – ahol Lady Diana hercegnő is nyugszik – 45 ezer kötetes könyvtára messze földön híres volt a benne őrzött nagy értékű ritkaságok miatt. 

Erről az unikális könyvtárról Thomas Fradall Dibdin 1814–1815-ben kiadott katalógusa külön fejezetet szentel Reviczky gróf gyűjteményének, külön kiemelve a magyar főúr érdemeit és görög, illetve latin nyelvű tudományos könyveinek egyedülálló értékét. 

A Reviczky család grófi ágának címere (Fotó: Elter Tamás / Reviczky Katalin)

Reviczky Károly 56 éves korában, 1793. augusztus 10-én hunyt el Bécsben. Munkássága rendkívül jelentősnek számít nemcsak a magyar, hanem az orientalisztika és a filológia egyetemes történetében is. Noha nemzetközileg máig igen nagyra becsült az életműve, idehaza mégis méltatlanul a feledés homályába merült az egyik legnagyobb magyar orientalista, gróf Reviczky Károly emléke.

Reviczky Károly gróf:

• a XVIII. század kiemelkedő magyar diplomatája és orientalista tudósa,
• aki 22 nyelven, köztük számos egzotikus nyelven beszélt, írt és olvasott,
• és ő volt az első, aki a perzsa irodalom legnagyobb alakja, Háfiz szépprózáját megismertette Európával.