A valóság a tudat illúziója – állítja egy világhírű tudós

Elismert, nemzetközi hírű anyagtudós legújabb publikációjában azt vezeti le, hogy a tudat a valóság alapja, és belőle származik az anyag, valamint a téridő.

Képünk illusztráció Forrás: Nano Banana Pro

Strømme a kvantumfizika és a filozófia egyesítésével, kvantummatematikai köntösben évek során kidolgozott egy modellt, amely a modern fizikát a nem-duális filozófiai hagyományokkal köti össze. Az az alapgondolat, hogy a tudat a létezés legalapvetőbb összetevője, és hogy az egyes elmék egy nagyobb, megosztott mező kifejeződései.

Ebben a keretrendszerben a gyakran megmagyarázhatatlannak vagy szokatlannak bélyegzett élményeket, beleértve a telepátia jelenségét vagy a halál küszöbén átélt élményeket, nem természetfeletti eseményekként, hanem e kölcsönösen összekapcsolódó mező lehetséges kimeneteleként értelmezik.

Az volt a célom, hogy ezt a fizika és a matematikai eszközök nyelvén írjam le. Valóban misztikusak ezek a jelenségek? Vagy egyszerűen csak egy felfedezés, amit még nem tettünk meg, és amikor megtesszük, az paradigmaváltáshoz vezet majd?

Strømme a tudománytörténet korábbi fordulópontjaihoz hasonlítja javaslatát. Az emberiség egykor azt hitte, hogy a Föld lapos, később pedig azt feltételezte, hogy a Nap kering a Föld körül. Mindkét nézetet végül olyan modellek váltották fel, amelyek gyökeresen átalakították az embereknek a kozmoszban elfoglalt helyéről alkotott képét.

A létezés természetének régi-új víziója

A kutató azt sugallja, hogy elmélete hasonló elmozdulást indukálhat. Tanulmánya számos olyan jóslatot vázol fel, amelyek elvileg tesztelhetők a fizika, az idegtudomány és a kozmológia területén. Ezáltal messze túllép hagyományos anyagtudományi területén, és a tudattal, valamint az univerzum szerkezetével kapcsolatos egzisztenciális kérdéseket vizsgál.

Modellje azt is felveti, hogy az egyéni tudat nem ér véget a halállal, hanem visszatér abba a tágabb mezőbe, amelyből előbukkant. Strømme azonban ezt az elképzelést kvantummechanikai fogalmakkal, nem pedig vallási nyelvezettel fejezi ki.

Anyagtudós és mérnök vagyok, így megszoktam, hogy az anyagot alapvető dolognak tekintsem. De ezen modell szerint az anyag másodlagos – a tapasztalt dolgok nagy része csupán reprezentáció vagy illúzió.

Elmélete összeegyezteti a tudományt az ősi tudásokkal, hagyományokkal

Bár a művet teljes egészében matematikai gondolkodásmódon keresztül mutatja be, Strømme elismeri a hasonlóságokat a főbb vallási és filozófiai hagyományokban található témákkal. „A főbb vallások szövegei – mint például a Biblia, a Korán és a Védák – gyakran egy összekapcsolódó tudatot írnak le. Azok, akik ezeket írták, metaforikus nyelvet használtak a valóság természetével kapcsolatos meglátásaik kifejezésére. A korai kvantumfizikusok viszont hasonló elképzelésekre jutottak tudományos módszerekkel. Most itt az ideje, hogy a hardcore tudomány – azaz a modern természettudomány – komolyan elkezdje ezt vizsgálni.”

Maria Strømme a tudományos életben rendkívül magasan jegyzett és elismert szaktekintély, ami még inkább zavarba ejtővé teszi ezt a tanulmányát. Az Uppsala Egyetem professzoraként H-indexe kiemelkedő. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia és a Svéd Királyi Mérnöki Tudományos Akadémia tagja.

Bár a szerző akadémiai elismertsége miatt a tanulmányt komoly szakmai fórumokon is jegyzik, a fizikusi közösség jelentős része továbbra is a metafizika határán mozgó spekulációnak tekinti a modellt.