Vasvári Pál, a tragikus sorsú márciusi ifjú

Vasvári Pálnak, a márciusi ifjak egyikének sorsa több párhuzamot is mutat Petőfi Sándoréval. Vasvári Pál ugyancsak az erdélyi csatatéren tűnt el, mint a forradalom lánglelkű költője.

Vasvári Pál tanárként

Vasvári Pál azon kívül, hogy a márciusi forradalmi ifjak egyike volt, tanított Teleki Blanka iskolájában is. Kifejezetten fontosnak tartotta a nőnevelést. 

Vasvári tanárként

A lányok oktatásában kulcsszerepet szánt a nemzeti nevelésnek, és hitt abban, hogy a történelem tanítása pozitívan hat erkölcseinkre, tartásunkra. A diákjait hazaszeretetre nevelte. Nemcsak Petőfi Sándorral, hanem Jókai Mórral is jó barátságban állt.

Vasvári Pál fiatalkora

Ki volt Vasvári Pál? 1826-ban született Tiszabűdön,  egy görögkatolikus pap gyermekeként. A család hamarosan Hajdúböszörménybe költözött, tanulmányait pedig 1837-től a nagykárolyi gimnáziumban folytatta. Tehetségére korán felfigyelt a Károlyi család, amely házitanítóként alkalmazta, majd később is támogatta tanulmányait, amikor a fővárosban bölcsészetet és jogot tanult.

Már 19 évesen megjelentek írásai az Életképekben, ahogy Petőfinek is. A Kisfaludy Társaság pályázatára vígeposzt írt: először A szerelmes bajnok című művével próbálkozott, majd két évvel később, 1847-ben pályadíjat nyert a Zrínyi Miklós, a költő című alkotásával.

. 

Március 15., a forradalom napja

1848. március 15-én Petőfi Sándorral és a többi márciusi ifjúval részt vett a 12 pont megalkotásában. Petőfi így emlékezett vissza naplójában a Pilvax Kávéházbeli eseményekre:

„Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt engemet. (...)Bulyovszky és Jókai proklamációt szerkesztettek, Vasvári és én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpült a szurony egyenesen Bécs felé, a nélkül, hogy valamelyikünket megsértett volna.

Vasvári és Petőfi március 15-én

– Jó jel! kiáltánk föl egyhangúlag. 

Landerer nyomdája legközelebb volt hozzánk, oda mentünk. Jókait, Vasvárit, Vidacsot és engem neveztek ki küldötteknek, hogy a sajtót lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték” – írta Petőfi. Aznap természetesen részt vett Táncsics kiszabadításában is. A Várban a lelkes forradalmárok kifogták a lovakat a jármű elöl és ők maguk húzták az immáron szabad politikai fogoly kocsiját.

A forradalom győzelme után Kossuth Lajos titkáraként dolgozott, ám a biztos, nyugodt irodai állásban tétlennek érezte magát. Hamarosan bekapcsolódott a honvédsereg szervezésébe, és fegyverrel is részt vett a harcokban, köztük a pákozdi csatában. A kormánnyal együtt Debrecenbe vonult vissza, de a tétlenséget itt sem tudta elviselni, ezért Bem József tábornok mellé szegődött. Nagyszalonta környékén toborzott, és a II. Rákóczi Ferencről elnevezett szabadcsapatával a Bem tábornok seregét hátba támadó román felkelők ellen küzdött.

Lelki alkatában Vasvári sok tekintetben hasonlított barátjához, Petőfi Sándorhoz: nemcsak kiváló szónok volt, hanem a veszélyt sem kerülte, halált megvető bátorsággal állt az ellenféllel szemben. A romantikus nacionalizmus lelkes és következetes híveként a tettek embere volt, nem csupán a szavaké.

Vasvári Pál halála

1849. július 13-án a román felkelőkkel vívott harcban veszítette életét, mindössze 23 évesen Havasnagyfalu térségében. Okos Márton történész részletesen írt halálának körülményeiről. 

Vasvári, a forradalmár

Eszerint a Marisei melletti fennsíkon a magára maradt Rákóczi-szabadcsapatot a román felkelők – vezetőjük, Avram Iancu irányításával – bekerítették. A visszavonulás útjait kivágott fákkal torlaszolták el, így a csapat csapdába került. Bár végül sikerült kitörniük a gyűrűből, a visszavonulás közben zűrzavar támadt: az egyik, ökrök vontatta ágyú felborult.

Vasvári nem menekült, hanem néhány társával együtt az ágyú megmentésére sietett. A közelharcban előbb találat érte, majd karján is megsebesült. Félholtan még azt kérte, hogy vigyék Avram Iancu elé, ám kérését nem teljesítették: egy vérszemet kapott román katona végzett vele.

Vasvári Pál Pompeiről

„Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja... s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg eltemette.”

Vasvári Pál jelentősége :

1. A forradalom meghatározó szereplője,

2. aki tanár, történész és publicista volt és aki nem maradt meg az íróasztal mellett, hanem fegyverrel is kiállt az általa vallott eszmékért,

3. a forradalom mártírjaként fiatalon, fegyverrel a kezében esett el, így sorsa a márciusi ifjak tragikus nemzedékének jelképévé vált.