Új fegyver a rákos sejtek ellen

Sikeresen tesztelték a Bergen proton CT-detektorát. Magyar kutatók együttműködésével.

2026. 02. 28. 11:00
Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az University of Bergen és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont közös projektje a Bergen proton komputertomográf (CT) detektorfejlesztés fontos mérföldkőhöz érkezett: a detektor prototípusát 2026. január 21-én, a Haukeland Egyetemi Kórház protonterápiás központjában először tesztelhették élesben.

A hadronterápiás eljárások lényege, hogy a nehéz részecskékből (protonok, hélium, szén) álló ionnyaláb precízebb módon fókuszálható a rákos szövetekre, mint a hagyományos röntgen- vagy elektronalapú sugárterápia. Így kevesebb dózis jut az egészséges sejtekre, sőt

olyan szervek is kezelhetőek, amelyek a hagyományos sugárterápiás eszközökkel kockázatosak lennének.

A proton CT a célzott terület újfajta képi diagnosztikáját teszi lehetővé, még pontosabb dózistervezést biztosítva.

A felsorolt előnyök ellenére a hadronterápia nagyon költséges, és szorosabb orvosi felügyeletet igényel a hagyományos sugárterápiánál, ezért kevéssé elterjedt. A Bergen Proton CT projekt célja nemzetközi együttműködésben létrehozni a rákgyógyításra optimalizált hadronterápiás berendezés detektorának prototípusát, amely kiküszöböli a jelenlegi használtak hátrányait.

A bergeni csapat jelentős előrelépést ért el a nyalábtesztben. Ez lehetővé tette a projekt résztvevői számára, hogy változatos mérésekkel ellenőrizhessék a detektor működését abban a nyalábban, ahol majd a végső berendezés működni fog. Értékes tapasztalatokat szereztünk a rendszer működéséről és most kezdődhet az első adatok feldolgozása – mondta Bíró Gábor, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója. – Már alig várjuk, hogy a detektorépítéssel párhuzamosan a Wigner Tudományos Számítási Laboratórium szuperszámítógépein kifejlesztett mesterséges intelligencia algoritmusokat tesztelhessük.

A tervezés közel egy évtizede kezdődött egy CERN-beli konferencián, ahol felvetődött Dieter Röhrich és Barnaföldi Gergely Gábor között a CERN ALICE kísérleti együttműködés szilíciumalapú pixeldetektoraink alkalmazhatósága a rákgyógyításban. Ekkor indult a projekt, amelyet Norvégia támogatott, és létrehozott a Bergeni Egyetemen egy hadronterápiás központot, valamint egy kutatási projektet.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói kulcsszerepet játszottak a detektor hűtőrendszerének kidolgozásában (Sudár Ákos), a szilíciumalapú pixeldetektorok tesztelésében (Varga-Kőfaragó Mónika, Jólesz Zsófia), az adatgyűjtő rendszer (Kiss Tivadar, Dávid Ernő), valamint a protonalapú képalkotás kidolgozásában (Bíró Gábor, Sudár Ákos, Jólesz Zsófia), akik az ELTE TTK kutatóival is (Papp Gábor, Dudás Bence) együttműködnek.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.