Károly Róbert feleségei

Károly Róbert az Árpád-ház kihalása után 1308-tól volt magyar király. Károly Róbert kiváló uralkodóként legyőzte az oligarchákat és új gazdasági alapokra helyezte a középkori Magyar Királyság pénzügyeit.

Károly Róbert és Erzsébet esküvője

Károly Róbert amennyire szerencsés volt az uralkodásban, olyannyira szerencsétlen a szerelemben. Három feleségét temette el, ezután vette el a lengyel Lokietek Erzsébetet, akivel 22 évig élt házasságban. 

Károly Róbert felesége, Erzsébet egyik fiukkal, Lajossal

Károly Róbert negyedik házassága lett csak hosszan tartó

Károly Róbert és Erzsébet házasságából született gyermekek közül két fiuk érte meg a felnőttkort, a későbbi Nagy Lajos királyunk és Endre, hárman kisgyermekként elhunytak. 

Károly Róbert első felesége halicsi Mária volt. Kristó Gyula történész hívta fel arra a figyelmet, hogy a házasság bár rövid ideig tartott, de 1306-1309 között biztosan fennállt. Az akkor kiadott oklevelekből lehet következtetni arra, hogy Károly Róbertnek 1309 és 1311 között nem volt felesége. Ugyanis ebben az időintervallumban az oklevelekben királynéi tisztviselők nem szerepeltek, majd 1311-től viszont már ismét. Halicsi Mária nagyon fiatalon hunyt el, 16 éves lehetett. Második felesége Piast Mária lett, aki Sziléziából származott. Az öt évig tartó házasságból két leánygyermek született.  Mikor Mária meghalt, 

Károly Róbert jóformán rögtön az újraházasodáson gondolkodott. Kristó Gyula kutatásaiból tudjuk, hogy időközben született egy törvénytelen gyermeke is, Kálmán 1318-ban, aki később győri püspök lett. 

1318-ban János cseh király testvérét, Luxemburgi Beatrixot vezette oltár elé. Egy év múlva, mikor közös gyermekük megszületett, mind az édesanya, mind a gyermek meghaltak. E tragikus eset után  1320-ban vezette oltár elé Károly Róbert az akkor 15 éves Erzsébetet,és  ez a házasság már tartós lett.

Károly Róbert és Erzsébet esküvője

Erzsébetnek óriási befolyása volt

Lokietek Erzsébet jó anyának és jó feleségnek számított, azonban a magyar történelembe mégsem vonult be pozitív figuraként. Rokonait kiemelten támogatta. Amikor Zách Felicián merényletet követett el a királyi család ellen, Erzsébet királyné négy ujját vágta le a támadó. A néphagyományban – és így Arany János balladájában is – az szerepel, hogy Zách Felicián azért követte el a merényletet, mert Erzsébet testvére, Kázmér elcsábította Felicián lányát, Klárát. Mivel Erzsébet testvéreivel kivételezett, elképzelhető, hogy az eset tényleg így történt. A sikertelen merénylet után rettenetes bosszú  sújtotta a Zách családot. Erzsébet egyik testvérét, Boleszlót az esztergomi érseki székbe ültette. A másik testvéré, Mieskot nyitrai, majd veszprémi püspöknek nevezték ki.

Erzsébetnek végig nagy befolyása volt Károly Róbert uralkodása alatt.1333-ban Drugeth Vilmos, Erzsébet embere lett nádor. 1335-ben Erzsébet szervezte a visegrádi királytalálkozót, amelyet a névnapján tartottak.

Károly uralkodásának utolsó éveiben Erzsébetre ruházta a királyi jogokat, így a király betegsége alatt  teljesen ő irányította a kormányzatot és a hivatalnokokat. Férje 1342-ben bekövetkezett halála után fiát, Nagy Lajost teljes szívvel támogatta az uralkodásban. 

Még 1335-ben, a visegrádi királytalálkozón állapodtak meg abban az uralkodók, ha a lengyel királynak  nem születik fiúgyermeke, a trónon Károly fia, Lajos fogja követni. Ez így is történt 1370-ben. Erzsébet 1380-ban hunyt el, férje halála után 38 évvel.

Zách Felicián merénylete a Képes Krónikában

„…Felicián észrevétlenül belopózva odalépett a király asztala elé, és éles kardját kirántva hüvelyéből, veszett kutya módjára heves támadással könyörtelenül meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. […] A király jobb kezén […] könnyű sebet ejtett. De – ó, fájdalom – a szentséges királyné jobb kezének négy ujját, amelyet a szegények, nyomorultak és elesett emberek felé könyörületesen szokott nyújtani alamizsnaosztáskor, azon nyomban levágta.”  

A negyedik feleség, Erzsébet jelentősége:

1. A politikai kapcsolat megerősítése
Erzsébet királyné házassága I. Károly magyar királlyal 1320‑ban politikai és külpolitikai fordulatot hozott: a lengyel–magyar dinasztikus kapcsolat erősítette a magyar uralkodó pozícióját, és támaszt adott I. Károlynak a belső és külső hatalmi küzdelmekben. 

2. Az Anjou‑dinasztia biztosítása
Erzsébetből lett az Anjou‑ház „szülőanyja” Magyarországon: öt fiúgyermeket adott Károlynak, akik közül Lajos később magyar királlyá vált (I. Nagy Lajos), biztosítva a dinasztia folytatását.

3. Az Anjou‑nagyhatalom megalapozása
Erzsébet gyermeke – különösen Lajos – későbbi uralkodása révén a Magyar Királyság az egyik középkori európai nagyhatalommá vált. A királyné szerepe ezért túlmutatott egyszerű dinasztikus házasságon: közvetlenül hozzájárult a politikai és dinasztikus stabilitáshoz, amely Magyarország felemelkedését megalapozta.