A 2024 óta nem versenyző Jakabos az interjúban kendőzetlenül beszélt a pénzhez fűződő viszonyáról, ami gyerekkorából gyökerezik.
– Mindkét szülőm pedagógus volt – mesélte. – Van egy ilyen emlékem, hogy fiatal vagyok, minden hónap elején előkerült jó pár boríték, és mindegyiknek megvolt a kategóriája. Élelmiszer, tisztítószerek, ruházat, rezsi. Minden hónap elején szét volt osztva a pénzt, hogy mire mennyi jut. Így nőttem föl, hogy mindennek megvolt a helye. Be kellett osztani a pénzt, de gyerekkoromban nem érzékeltem különösebben, hogy ez sok vagy kevés. Úgy éreztem, nem kellett nélkülöznöm.
Hozzátette:
Amikor kisgyerek voltam, egy függönnyel el volt választva egy sarok, az volt a szobám. Mi ötvenkét négyzetméteren, panellakásban éltünk: apukám, anyukám, mamám meg én. Amikor nagyobb lettem, akkor lett külön szobám, gipszkartonnal leválasztva egy kétszer négy méteres szobácska.
Mint mondja, gyerekként örült neki, hogy volt saját szobája, csak felnőttként tudatosult benne, mennyire zsúfolt volt:
– Most valószínűleg ebből adódóan nagyon értékelem a tereket. Egy nagyobb helyen lakom, egyébként egy nagyon régi házban. Nagyon szeretem, hogy van lelke, van története.
Nem az olimpiai arany a lényeg, hanem a boldogság
Jakabos elárulta, hogy fiatalkorában azt hitte, a pénz a legfontosabb. Volt, hogy minden kis versenyen elindult, ahol lehetett egy kis pénzt keresni. Szerencsésnek tartja magát, mert a szülei pénzügyi tudatosságra nevelték.
– Tizennégy-tizenöt éves lehettem, amikor az eredmények után már kaptam ösztöndíjat. 120-130 ezer forint volt szerintem – idézte fel. – A szüleim azt mondták, ez csodálatos dolog, de ezt tedd félre. A mai napig felfoghatatlan, mennyit segítettek, mennyi munkájuk volt bennem, mégis azt mondták, hogy nem kell beleadnom a közösbe semmit. Felnőtt fejjel nagyon durva, hogy ezt mondták. Én meg jó gyerek módjára nem nyúltam a pénzhez. Évekig nem létező dolog volt számomra. Tizennyolc voltam, amikor összegyűlt annyi, hogy abban a helyzetben tudtam venni egy lakást Pécsen. Ugye akkor még sokkal olcsóbbak voltak. De ehhez nagyon kellettek a szüleim.
A mai napig spórolós, háromszor meggondolja, mire költ. Szerzett két diplomát az úszás mellett, emberi erőforrások és marketingvonalon. Manapság szerződéses együttműködésekből, reklámokból, illetve a félretett pénzéből él.
– Meg tudtam alapozni az életemet, de nem vagyok benne biztos, hogy ez az általános – hangsúlyozta.




















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!