A lappangó tünetek miatt sokáig rejtőzködhet ez a betegség

Hazánkban három-négyszázezer ember szenved szívelégtelenségben. A szív- és érrendszeri betegségek sokáig tünetmentesek lehetnek, ezért a rizikófaktorok korai kezelése életmentő. Becker Dávid egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese beszélt lapunknak a betegségégről.

Illusztráció Fotó: Pexels

A szívinfarktus és az ehhez vezető koszorúér-betegség, érelmeszesedés az életkorral nő, de különösen genetikai hajlam esetén bármilyen életkorban, gyermek- vagy fiatal felnőtt korban is előfordulhat. Az epidemiológiai elemzések alapján 60 éves kor előtt az infarktus előfordulása a férfiaknál gyakoribb, de az idősebb életkorban már a nőknél is egyre gyakoribbá válik. A nőknél fiatal korban fellépő szívinfarktus prognózisa sok esetben rosszabb is lehet – mondta a Magyar Nemzetnek Becker Dávid egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.

Fotó: Pexels

A teljes populációra vetítve a koszorúér-betegség és a szívinfarktus egyre több embert érint az életkor előrehaladtával, exponenciálisan emelkedik a páciensek száma. A férfiaknál megfigyelhető, hogy több fiatalabb, középkorú férfi kap infarktust, mint nő, ennek az az oka, hogy a nőket a reprodukciósan aktív éveik alatt számtalan hormon védi. Az ötvenes évek környékén, amikor a nőket is eléri a perimenopauza, menopauza, a gyengébb nem rizikója utoléri a férfiakét.

A legfrissebb adatok szerint 

szívelégtelenségben három-négyszázezer ember szenved napjainkban hazánkban, és a statisztika szerint harmincezer ember kapott infarktust az utóbbi időben. 

A koszorúér-betegek száma pedig ennek a többszöröse sajnos – ismertette Becker Dávid professzor.

Vannak általános rizikótényezők, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a túlsúly, a dohányzás, és ezek mindkét nem esetében ugyanannyi kockázatot jelentenek.

Sokáig csendesen lappanghat

A professzor kiemelte,  

a magas vérnyomást sokan nem veszik komolyan, alkalmi kilengésnek tekintik, ami majd visszaáll és legyintenek rá. 

Hiába az egyik legnagyobb rizikófaktor, mivel fájdalommentes, ezért sokszor kezeletlen marad. A magas vérnyomásban szenvedők fele tud csak róla, a másik fele nem is tudja, hogy rosszak az értékei. Ráadásul azoknál, akiknél diagnosztizálták a magas vérnyomást, nincs mindenkinek jól beállítva és hatékonyan kezelve. A vérnyomásnak 130/80 alatt kell lennie, és ha szükséges, élethosszig gyógyszert kell szedni. A mai modern tablettáknak szinte alig van mellékhatásuk.

A magas vérnyomás hosszú éveken át károsíthatja az érrendszert, megterheli a szívet, aminek megvastagodik a fala, és mindezek következményeként kialakulhat a szívelégtelenség. 

Komoly tényező az ateroszklerózis, az érelmeszesedés kialakulásában is a magas vérnyomás. 

Valamint kialakulhat miatta vérzéses és nem vérzéses stroke, illetve vesebetegség is.

Ez utóbbival óriási gond, hogy szintén egy csendes, lappangó betegség, sokáig nem okoz panaszt, és a legfrissebb kutatási adatok szerint, néha olyan előrehaladott állapotban kerül sor a diagnózisra, hogy a beteg egy éven belül az életét veszíti.

A cukorbetegségnek is óriási felelőssége van mind a veseelégtelenség, mind az érelmeszesedés kialakulásában. 

Végül a legkomolyabb szívbetegséget kiváltó okok közé tartozik a magas koleszterinszint is.

 A modern, felpörgött életformából adódóan kevés embernek jó a koleszterinértéke, de nagyon fontos a hatékony kezelés, különösen, ha már kialakult valamilyen kardiovaszkuláris betegség. Sokan ismerik az LDL koleszterin fogalmát, ez a „rossz koleszterin”, ami a májból a sejtekhez szállítja a zsírokat, és magas szintje esetén lerakódik az érfalakon. Ennek az optimális értéke ismert érbetegség, szívinfarktust követően a vérben a 1,4 mmol/l alatt van, mégis sok páciensnél gyógyszeres kezelés mellett is csak kevéssé lehet lecsökkenteni a szintjét. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb. Sokan aggódnak, hogy túlságosan is leviszik a gyógyszerek a koleszterinszintet és hogy ennek kedvezőtlen hatása lehet például nehezebb a gondolkodás vagy tartanak tőle, hogy kihat a szexuális egészségre. Becker professzor szerint mindez tévhit, nem kell attól félni, hogy ha lecsökken az LDL koleszterin, annak bármilyen kedvezőtlen hatása van. Éppen ellenkezőleg, életmentő minél alacsonyabb szinten tartani.

A családi halmozódás szerepe is jelentős a szívbetegségek kapcsán, fokozott figyelmet kell szentelni azoknak a pácienseknek, akiknek van olyan felmenője, akinek fiatal korában infarktusa volt. Ha pedig több családtagnál is előfordult vagy többször, még fokozottabb a rizikó. A fiatalkori szívbetegségek hátterében állhat akár egy kóros hiperkoleszterinszint, az ún familiáris hiperkoleszterinémia és akár ez már 18-20 éves korban is szükségessé teheti a kezelést.

Életet menthet az évi szűrővizsgálat

Ha valakinél nem állnak fenn a rizikótényezők, nincsen genetikai ok és nem is dohányzik, akkor elegendő évente egy vér- és vizeletvizsgálatra elmennie a háziorvoshoz, aki ezzel egyidőben vérnyomásmérést is tud végezni. A megelőzésben és a már kialakult betegség kezelésében fontos szerepe van a táplálkozásnak, érdemes a mediterrán étrendet követni: tanácsos sok halat, szárnyast fogyasztani, a legjobb, ha a zöldségeket párolva tesszük a tányérra és nem rántva, zsír helyet pedig használjunk olajat a főzéshez. Nagyon fontos lenne naponta 30 percet aktívan mozogni. Ahogyan sok más betegség, a szív-és érrendszeri problémák sem előzhetők meg teljes biztonsággal, de a megfelelő életmóddal, az évi szűrővizsgálattal és a családi genetikai háttér ismeretével sokat tehetünk a megelőzés érekében