Fedák Sári nem volt szégyenlős, kertelés nélkül kimondta, ha nem tartott valakit sokra

A Víg Szalon legújabb bemutatóján jártunk, ahol többek között Fedák Sári, Karády Katalin, Szeleczky Zita és Bajor Gizi szólította meg a szívünket Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Szász Júlia és László Rebeka hangján. A Várom válaszát, pá! című felolvasószínházi darabban négy mai színésznő idéz fel számtalan régit, átadva életük tapasztalatait.

Fotó: Juhász Éva Forrás: Vígszínház

Olvasóink már hozzászokhattak, hogy ha valahol régi nagy színészóriásainkról mutatnak be darabot vagy adnak ki könyvet, esetleg kiállításon köszön vissza arcuk, gondolataik, arról mi igyekszünk beszámolni. Mindezt nem öncélúan tesszük, hanem mert olvasóink szeretik ezeket az írásokat. Érezhetően még napjaikban is él egyfajta kultusza a régi nagyoknak, hiszen mind tudjuk, ki volt Szeleczky Zita, Karády Katalin vagy Fedák Sári, és szeretnénk róluk még többet megtudni. Erre nyújt kiváló lehetőséget a Víg Szalon új, felolvasószínházi előadása a Várom válaszát, pá!.

Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Szász Júlia és László Rebeka a Víg Szalon Várom válaszát, pá! című felolvasószínházi előadásában (Forrás: Vígszínház, fotó: Juhász Éva)

A darab alapkoncepciója lényegében egyszerű: négy színésznő – Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Szász Júlia és László Rebeka – régi magyar művésznők leveleiből olvas fel részleteket, amelyeket hol színházigazgatóknak, hol művészeti vezetőknek, hol egymásnak vagy a rajongóiknak írtak. 

Az ördög azonban itt is a részletekben rejlik, hiszen már a töméntelen nyersanyagból kiválasztott levelek is megszűrik az átadandó információt, illetve az előadás hossza véges, így nem kaphatott helyet minden jelentős művész a darabban. Ami nem is baj, így is kialakul a nézőkben egy kép a megidézett művésznőkről, életükről, küzdelmeikről, örömeikről és bánataikról.

Az is természetes, hogy egy-egy felolvasó színésznőre több karakter is jut, ennek eredményeképp nem mindenkinek a személyiségét sikerül olyan elementáris erővel átadni. 

Külön kiemelnénk azonban Hegyi Barbarát, aki brillírozik mint Fedák Sári és Bajor Gizi, hihetetlen energia és stílus van az előadásmódjában. És tökéletes László Rebeka Szeleczky Zitája is, ugyanolyan éteri és bájos, mint amilyennek magát a színésznőt elképzeltük. 

A Várom válaszát, pá! szívmelengető darab

Az előadás az 1879-ben Beregszászon született Fedák Sári levelének felolvasásával indít. A művésznő hosszasan taglalja benne véleményét a színház vezetőjének a hamarosan bemutatandó darabról, amiben ő maga is játszik. 

Hegyi Barbara hangján csak úgy pattognak az érvek, kérések és erőteljes ráutalások arról, mégis kivel és hogyan szeretné színpadra vinni a darabot a primadonna. 

Persze nem ő a rendező, de ez nem tartotta vissza az erős nőt attól, hogy megmutassa, ki is irányít valójában. Ugyanilyen kiváló az 1893-ban Budapesten született Bajor Gizihez kapcsolódó rész. A színésznő hangját ebben az esetben is Hegyi Barbara szolgáltatja, azonban az érdekessége, hogy párbeszéd, egyfajta adok-kapok alakul ki, melynek során váratlan kritika éri Bajor Gizit. 

Hegyi Barbara és Szász Júlia (Forrás: Vígszínház, fotó: Juhász Éva)

Ahogy olvassák a leveleket a színésznők, úgy bukkan fel a többiek mellett Honthy Hanna, Jászai Mari, Márkus Emília, Paulay Erzsi, Varsányi Irén és Mezei Mária alakja. 

A szerkesztés során sokféle dramaturgiai megoldás felmerült, de végül úgy éreztük, az idő a legjobb szervezőerő, így időrendben hallhatjuk a leveleket. Párhuzamosan látunk sorsokat kibontakozni, és a valós kontrasztok adják az előadás drámai erejét, hiszen miközben az egyik színésznő pályája felfelé ível, a másiké éppen megtörik

– emeli ki az est rendezője, Bölkény Balázs. És valóban, ahogy telik az idő, belekóstolhatunk Szeleczky Zita és Mezei Mária nehéz, olykor mellőzöttséget hozó sorsába. Szomorú, de sajnos ez is együtt járt azzal a viharos korral, amelyben ők éltek és alkottak.

Vannak azonban a darabban meglepő sarkítások is, például úgy érezzük, Karády Katalin és Gobbi Hilda történetében sokkal több van, mint amit felszínre hoztak. 

Javarészt annyit tudunk meg, hogy Karády sokszor vitatkozott menedzserével anyagi kérdésekről, Gobbi pedig mozgalmárként sokat tett az elesett színésztársaiért. Mindkét aspektus fontos, ám ők sokkal többek voltak ennél. De senkit nem szeretnénk eltántorítani a darab megnézésétől, ami ettől függetlenül remek, sőt reméljük, hogy lesz folytatása, rengeteg történet várja még, hogy megismertessék a nagyérdeművel.