Hatalmas siker a kormány által indított nemzeti petíció, néhány hét alatt már több mint 350 ezren küldték vissza az íveket. A nemzeti petíciót március 23-ig lehet kitölteni, így várhatón bőven meghaladja majd az egymilliót a visszaküldött ívek száma. A nemzeti petíció kiemelt fontosságú, ugyanis az Európai Unió 1500 milliárdos támogatást adna Ukrajnának, amelynek uniós felvételét már 2027-re tervezi Brüsszel. De az utóbbi napok történései megmutatták, hogy most mindennél fontosabb, hogy a magyarok hallassák a hangjukat. Mint ismert, Ukrajna politikai okokból nem indítja újra az olajszállítást Magyarország irányába, amivel zsarolni próbálják Magyarországot. Ráadásul a vitában a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt hazánkkal szemben.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egy keddi videóban hangsúlyozta: az elmúlt napok híreit látva ma már mindenki számára világos, hogy Magyarország elképesztő zsarolás, nyomásgyakorlás és fenyegetések célpontjává vált.
Brüsszel szeme láttára az ukránok elzárták, majd megtámadták a Barátság kőolajvezetéket és közben még katonailag is fenyegetik hazánkat
– sorolta. Hozzátette, most nincs helye a hallgatásnak, nem lehet csendben maradni, a magyaroknak ki kell állniuk a Brüsszel-Ukrajna-Tisza-paktum ellen, ezért azt kéri, mindenki csatlakozzon a nemzeti petícióhoz.
Három pontban mondhatnak véleményt a magyarok a nemzeti petícióval
Orbán Viktor miniszterelnök a digitális polgári körök (DPK) kaposvári háborúellenes gyűlésén ismertette a nemzeti petíció három pontját:
- Mondjunk nemet az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Mondjunk nemet Ukrajna tízéves támogatására!
- Mondjunk nemet arra, hogy a rezsiárak ezek miatt megemelkedjenek!
A kormányfő kiemelte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.
Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent
– tette hozzá.
A kormány kikéri az emberek véleményét
Nem új keletű, hogy a kormány veszélyek és a meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket. Az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, akkor gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között a személyi jövedelemadó rendszere és az adóemelések szerepeltek, miután nyáron kiszivárgott, hogy hatalomra kerülve a Tisza Párt többkulcsos szja-t vezetne be.
A konzultációban több mint 1,6 millió magyar mondta el a véleményét. Az eredmények egyértelműek voltak, hiszen a magyarok túlnyomó többsége elutasította a baloldali megszorításokat.
A 2024 őszén tartott nemzeti konzultációval ugyancsak gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott.
A nemzeti konzultáción 1,3 millió ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.
A 2023. őszi nemzeti konzultáción több mint másfélmillióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Facebook)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!