Sikerrel zárult a 14. nemzeti konzultáció – jelentette be szerdán tartott sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a lezárult nemzeti konzultációról elmondta, 1 350 690 ember mondta el a véleményét ezekről a kérdésekről. Rámutatott:
a nemzeti konzultáció az egyik legsikeresebb pozitív konzultáció a részvétel tekintetében, amely jól mutatja azt, hogy a magyarok továbbra sem közömbösek az ország ügyeiben.
Elmondása szerint papíralapon 1 188 067-en küldték el a válaszukat, míg az online felületen 162 623 válasz érkezett. – A 11 kérdésre elsöprő többségben 95-99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek – hangsúlyozta.
– Ez megerősíti a kormány pozícióját, a magyarok megerősített támogatásával a hátunk mögött állunk neki a 2025-ös évnek
– jelentette ki.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Magyarország meg tudja csinálni! címmel indult nemzeti konzultáció, amelyben Magyarország kormánya most gazdasági kérdésekben kérte ki az emberek véleményét.
Az új nemzeti konzultáció összesen tizenegy témakört felölelő kérdőív volt,
ezek között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. Hidvéghi Balázs a sajtótájékoztatón felsorolta a kérdéseket, amelyek a következő voltak:
- Az első kérdésként felvetették, hogy az ország csatlakozzon-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljon meg gazdaságilag semlegesek maradni.
- A második kérdés a gazdasági szuverenitásról szólt: „akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia?
- A harmadik témakörben arról kellett döntentie a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat.
- A negyedik kérdés összefügg az előzővel, itt arról dönthettünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.
- Az ötödik kérdésben arra kereste a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.
- A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében arról dönthettünk, hogy szükség van-e a fiatalokat támogató munkáshitelre, vagy elegendőek az eddigi támogatások.
- A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglalt. Mindkettő lényege az volt, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.
- A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozott, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthettnk. Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is fejthettük ki a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani.
- A kilencedik kérdés a 13. havi nyugdíjjal volt kapcsolatos, hogy tartson-e ki a kormány a brüsszeli akarattal szemben és ezáltal védje-e meg az idős honfitársaink anyagi biztonságát.
- A nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányult, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.
- A nemzeti konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthattunk arról, hogy egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.
Hidvéghi Balázs kijelentette: a kormány érvényesíteni fogja ezeket a pontokat, egyes intézkedések végrehajtása pedig meg is kezdődött januártól. Példaként említette – többek között – a Demján Sándor-programot, a hároméves béremelési programot, a munkáshitelt, valamint a családi adókedvezmény megduplázását is.
