Fontos adatot közöl egy héten belül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kiderül, hogyan alakult a 2024-es év egészében az infláció, amely a tavaly megkötött történelmi bérmegállapodás szempontjából sem mellékes. Azt már tudjuk, hogy novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kormányzati intézkedésekkel tartósan sikerült leszorítani a szankciós inflációt. Ez segítette elő a bérek emelkedésével párosulva a fogyasztás beindítását. Elemzők szerint a kedvező folyamatok az idén is kitartanak. Ehhez jelentős mértékben járul hozzá a bérmegállapodás.
Kiszámíthatóságot ad a történelmi bérmegállapodás
A munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek három évre előre egyeztek meg. Ennek alapján
- az idén kilenc,
- 2026-ban 13,
- 2027-ben 14 százalékkal emelkedik a minimálbér.
A megállapodás nem kizárólag a legkisebb kereset alakulása miatt fontos, mindez meghatározza a következő évek bérdinamikáját. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a minap arról beszélt, hogy három év alatt mintegy negyven százalékkal emelkedik a minimálbér mértéke. Jelezte: ez nemcsak azt a nagyjából egymillió embert érinti, akire közvetve vagy közvetlenül hatással van, hanem a fölötte lévő béreket is érdemben növeli.
Jelenleg a tavaly októberi adatok a legfrissebbek, melyek szerint októberben a bruttó átlagkereset 637 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint volt. Az előbbi 12,9, az utóbbi 12,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Az idei költségvetés alapja az új gazdaságpolitikai akcióterv. Annak egy fontos célkitűzése a jövedelmek vásárlóerejének növelése. A költségvetési törvény indoklása külön kiemeli, hogy a munkahelyeket megőrizni és a béreket megemelni úgy lehet, ha a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány megállapodnak. Ahogy fent írtuk, ez sikerült is.
Olyan egyezség született, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.
Az új akcióterv a gazdaság legkisebb szereplőit kiemelten segíti. Így például a dolgozó fiatalokat, miután nekik vált elérhetővé a munkáshitel. A kis építőipari cégeket segíti a többi között a vidéki otthonfelújítási program, míg a kis- és közepes vállalkozásoknak a Demján Sándor-program tárja ki a lehetőségek kapuját.
