Miért nem foglalkozik az EU a nemzeti kisebbségekkel?

Az Európai Uniónak a kisebbségek helyzetének rendezésével nem lenne szabad megvárnia egy újabb konfliktus kialakulását – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Pozsonyban a Kisebbségvédelem az EU-ban nevet viselő könyvbemutatón kedden.

Szili Katalin: Senki nem foglalkozik az Európai Unióban a nemzeti kisebbségek ügyével Forrás: MTI

A Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című – Szili Katalin, Kalmár Ferenc és Andrássy György által közösen készített – könyv bemutatóján a miniszterelnöki főtanácsadó a kötetről azt mondta: a témában az elmúlt harminc évben és az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatát mutatja be.

Senki nem foglalkozik az Európai Unióban a nemzeti kisebbségek ügyével Fotó: AFP

Senki nem foglalkozik az Európai Unióban a nemzeti kisebbségek ügyével

– jelentette ki Szili Katalin, hozzátéve: ezt jól mutatja az is, hogy az unió lesöpörte az asztalról a témában részben az RMDSZ, részben pedig az SZNT felvetésére indított polgári kezdeményezést.

Elmondta: a kilencvenes években született két jogszabály – a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi charta – amelyek tartalmazzák azokat a kereteket, amelyeket a nemzeti kisebbségek ügyében be kell tartani, de azóta eltelt harminc év, és sok minden történt. Kifejtette: 2014-ben a bevándorló közösségek létszáma 14 millió körül volt, ma pedig 29 millió, és kezd összeérni a két dolog, 

a bevándorló közösségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak kérdése, amiből látni, hogy ezek egyikével sem foglalkozik az európai közösség.

Elmondta: olyan javaslatot fogalmaztak meg, amivel azt szeretnék, hogy vagy kiegészüljön vele a kisebbségügyi keretegyezmény, vagy pedig annak alapján születne egy olyan keretszabály, ami minden ország számára kötelező lenne.

Nemzeti kisebbségek: fontos lenne a kollektív jogok elismerése

Kifejtette: ebbe belekerülne, hogy az EU elismeri, miszerint a kisebbségek ügye nem az egyes tagállamok belügyének, hanem európai ügynek számít, illetve az is, hogy az EU ismerje el, hogy szükség van arra, hogy minden ország az alkotmányában fogalmazza meg, hogy az ott élő nemzeti közösségek államalkotó tényezők, valamint fontos lenne a kollektív jogok elismerése is.

Ha nincsenek kollektív jogok, akkor a többségi társadalom mindegyik, a nemzeti kisebbségek integrációjára irányuló törekvése asszimilációhoz vezet

– mutatott rá Szili Katalin. Hozzáfűzte: egyik céljuk, hogy a kötet eljusson Brüsszelbe, ahol napirendjére tűzné a témában illetékes bizottság, illetve Strasbourgban az Európa Tanács is foglalkozzon vele, amivel megelőzhetné a sokkal nagyobb problémák és esetleges konfliktusok kialakulását.

Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség Diaszpóra táborában 2025. november 15-én (Fotó: MTI/Vajda János)