Csakúgy, mint az adataink, az egészségünk és a környezetünk vonatkozásában az identitáshoz való jog megvédésére is szükség lenne a mai világban – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség diaszpóratáborában.
Az Európában őshonos kisebbségek helyzetével foglalkozó előadásában Szili Katalin kifejtette: a kontinensen a finnországi svédektől kezdve Szicíliáig számos olyan nemzeti közösség él, amely kisebbségnek számít. Az Európai Unió 27 országában összesen 158 hagyományos és nemzeti kisebbség létezik, amely becslések szerint az unió lakosságának tíz százalékát adja, ez pedig körülbelül ötvenmillió embert jelent.
Az őshonos és a bevándorló közösségek számarányáról szólva elmondta, 2014-ben 17 millió nem európai uniós állampolgár lakott az EU tagállamaiban, számuk 2024-re 29 millióra emelkedett. Lakosságszámhoz viszonyított részarányuk növekedése miatt ebben a kérdésben – a globális szabályozások mellett – szükség van egy európai szabályozásra. Az uniónak ugyanis nincs külön kisebbségvédelmi politikája, bár alapjogi chartájában szerepel a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályozás.
Az EU nem tesz különbséget az őshonos és a bevándorló közösségek között, és olyan szabályozás sem létezik, ami kulturális identitásuk megőrzését differenciáltan biztosítaná
– jelentette ki a miniszterelnöki főtanácsadó. Megjegyezte, ha ezek a problémák egymásra fognak csúszni, akkor ez előbb-utóbb stabilitási problémát okoz majd Európának.
Szili Katalin előadásában a magyarság helyzetét, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élők számarányát ismertetve elmondta, a nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban a magyar kormány elindított egy folyamatot, amelyben az európai szabályozás problémáira mutat rá. Fontos, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem egyes országok belügyének, hanem európai ügynek számítson.
Az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti hovatartozással, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitásvédelem kell hogy legyen, valamint az egyéni jogok mellett ismerjék el a közösség kollektív jogát is.
Szili Katalin rámutatott: ugyanilyen fontos, hogy minden ország államalkotó tényezőnek ismerje el az ott élő nemzeti kisebbségeket, illetve biztosítsa számukra az identitáshoz való jogot.
