A gazdasági támogatásokról a főtanácsadó elmondta: a Kárpát-medencei Vállalkozói Közösségnek már háromezer tagja van. A Külhoni mentorprogramot minden külhoni régióban megvalósították. Erdélyben zajlik a program negyedik évada, a Vajdaságban az ötödik, Felvidéken a harmadik évad kezdődik ősszel.
A szülőföldön maradás egyik eszköze, hogy valaki saját szülőföldjén tudjon boldogulni, gyarapodni
– emelte ki.
Szili Katalin közölte:
az Európai Bizottság, sajnos, egyértelműen azon az állásponton van, hogy a nemzeti kisebbségek ügyeibe nem szól bele, mert ez állítása szerint nem európai uniós hatáskör. Holott az Európai Unióba történő belépéskor az országoknak a nemzeti, kisebbségi jogok biztosításáról számot kell adni
– mutatott rá.
Elmondta, hogy készült egy ötpontos javaslat, amivel a több mint harmincéves kisebbségvédelmi keretegyezményt módosítani kellene. Jelezte, hogy több mint ötvenmillió ember él saját szülőföldjén nemzeti kisebbségként. Előbb-utóbb a bevándorlóközösségek is jelentkeznek majd saját jogaikért, mint ahogy már párhuzamos társadalmak alakulnak ki – fűzte hozzá, és kijelentette:
Európa hosszú távú stabiliása és békéje nem oldható meg, ha ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik.
Szili Katalin kitért arra is, hogy ha önigazgatásról, autonómiáról beszélünk, annak a többségi társadalom és a kisebbség közötti megállapodásnak kell lennie. Erre azonban nem nagyon mutat hajlandóságot egyetlen többségi társadalom sem, tehát kitartónak kell lenni. Példaként említette, hogy ki kell állni a kárpátaljaiakért, akik egy háború árnyékában élnek. Egy háború nem ad felmentést a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása alól – hangsúlyozta Szili Katalin.
Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó (Fotó: MTI/Kátai Edit)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!