Szili Katalin: A legfontosabb, hogy elősegítsük a magyar közösségek fennmaradását, fejlődését

A magyar kormány számára a legfontosabb, hogy elősegítse a magyar közösségek fennmaradását és fejlődését, mert ezáltal vagyunk egy nemzet – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a partiumi Csokalyon.

Szili Katalin Fotó: Katona Tibor Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A miniszterelnöki főtanácsadó a Bihar megyei település református temploma megépítésének 300. évfordulója alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt. Köszöntőbeszédében emlékeztetett, hogy a magyar alaptörvény kimondja: Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Úgy vélte, az elmúlt 15 évnek köszönhetően mára „összetartozó nemzet vagyunk”. Szili Katalin azt kívánta az érmelléki település lakóinak, hogy amilyen szilárdan áll a templomuk 300 éve, ugyanolyan erős hit tartsa össze a közösséget, nemzetet is. 

Ha erre alapoznak, 300 év múlva is lesz magyar szó Csokalyon

– mondta. A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy milyen körülmények uralkodhattak a térségben 300 évvel ezelőtt, amikor a templom felépült. 

Felidézte, hogy akkor ért véget a Rákóczi-féle szabadságharc, a török kiűzése, és már az ellenreformáció uralkodott. Erős közösség kellett legyen az, mely ilyen helyzetben elhatározta, hogy templomot épít és meg is valósította döntését

– mondta. A csokalyi születésű Fényes Elek földrajztudós és statikus emlékét is felidézte, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását. 

Aláhúzta: Fényes Elek mutatta meg először, hogy a magyar életképes nemzet, melynek több évszázados múltja mellett életképes közösségei is vannak. 

A jubileumi istentiszteleten iránta való tiszteletből a statisztikai hivatal küldöttsége is jelen volt. Szili Katalin emlékeztetett: a magyar történelemnek voltak olyan időszakai, amikor a templom és iskola tartotta meg a magyarságot, és az egyház nemzetmentő munkát végzett. Hangsúlyozta: 

a templom nemcsak épület, hanem egy élő közösség otthona, a csokalyiak hitének gerince. Megköszönte a közösségnek, hogy tagjai magyarul imádkoznak, magyarul taníttatják gyermekeiket.

A hálaadó istentiszteleten Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök hirdette az igét, aki arra intett: miközben a mesterséges intelligencia és a közösségi média korában az emberek a legjobb oldalukat igyekeznek mutatni, Isten valójában arra kíváncsi, hogy mi van a szívükben. 

A templom 300 éves történetét Fazakas Ildikó csokalyi lelkész ismertette, majd Bara László, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese és a holland testvéregyházközség képviselői köszöntötték a gyülekezetet.

Ezután bemutatták Bartha Kálmán egykori csokalyi lelkész A szél szembe fúj című verses prédikációs gyűjteményét. Elhangzott: a kötet különleges színfoltja az erdélyi református irodalomnak, nem egyszerű szöveggyűjtemény, hanem élő találkozási pont múlt és jelen között, a közösség emlékezetét, történetét, lelki kötődését tükrözi. A jubileum alkalmával a templomban leleplezték a csokalyi egyházközségben szolgáló lelkészek névsorát tartalmazó emléktáblát, majd az utcafronton felavatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület címerét.

Borítókép: Szili Katalin (Fotó: MTI)