Szili Katalin: A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez szükség van a parlamenti képviseletre

A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényesítéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál – hangoztatta Szili Katalin Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pénteki rendezvényén.

Szili Katalin Fotó: Kátai Edit Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Szili Katalin a Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című könyvbemutatón kiemelte: ma az Európai Unióban mintegy ö9tvenmillió olyan ember él, aki az őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik. Nem magyar problémáról van szó, hanem egy spanyolországnyi közösség problémájáról, ez európai ügy – hangsúlyozta, egyúttal sürgető feladatként jelölte meg a kollektív jogok elismerését. 

Felidézte a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi charta harminc évvel ezelőtti megalkotását, és azt mondta, hogy az uniós csatlakozáskor még azt gondolták, az európai elvek jó lehetőségek biztosítanak majd a kisebbségvédelmi problémák megoldására, ez azonban valósult meg. 

Több mint három évtized alatt rá kellett jönni, hogy a XX. századot nem tudták meghaladni, és ma is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Ezért fogalmazták meg ötpontos javaslatukat, amelyek szükségesek, de nem elégségesek a továbblépéshez – mutatott rá, hangsúlyozva: nem kritizálni kívánnak, hanem javaslatokat tesznek. 

Kalmár Ferenc, a külügyi tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja azt mondta: arra számítottak, hogy az Európai Unió megfelelően szabályozza majd a kisebbségvédelmi kérdéseket. A dolgok azonban nincsenek rendben

– összegzett. 

Ezért fogalmazták meg kezdeményezésüket, annak érdekében, hogy az uniós alkosson meg egy keretszabályozást a nemzeti kisebbségek helyzetének kezelésére. Ez nem azt jelenti, minden országban részletkérdésekbe kell beleszólni, de ha a javasolt alapelveket elfogadják, abba minden ország kisebbségvédelmi szabályozása bele kell, hogy férjen. Az ötpontos javaslatukat ismertetve elmondta: rögzítenék, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, azt, hogy az emberi méltóság része az identitás, azaz valamilyen nemzethez tartozunk – rögzítette. Ahhoz, hogy az identitást megőrizzék, a kollektív és az egyéni jogokra egyaránt szükség van, a kollektív jogokat azonban sok ország nem akarja elismerni. A negyedik pont, hogy a nemzeti identitásnak és az állampolgárságnak nem biztos, hogy egybe kell esnie, míg az ötödik alapelv, hogy a nemzeti közösséget az adott állam alkotóelemének kell tekinteni. Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy a kisebbségi kérdések sarokpontja az emberi jogok nemzetközi törvényében jelölhető meg. 

A nyelv használata mindenkit megillető szabadságjog

– rögzítette.

Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó (Fotó: MTI)