Pénteken életbe lép a migrációs paktum, itt van minden, amit tudni érdemes róla

A migrációs és menekültügyi paktum országszerte erős reakciókat váltott ki, Budapesten tüntetést szerveztek, a politikai színtéren Orbán Viktor és Magyar Péter feszültek egymásnak. De ki és mit állított pontosan a migráció kérdésében, és milyen hatással lehet a tíz pontból álló csomag Magyarországra? – tette fel a kérdést a Világgazdaság.

Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

A migrációs paktum nem egyetlen jogszabály, hanem egy tíz jogi aktusból álló csomag, ami rendeletekből és egy irányelvből áll. Mivel a rendeletek a szupranacionális jogalkotás közvetlen eszközei, ezért azok közvetlenül alkalmazandók, módosításra a tagállamoknak szinte semmilyen lehetőségük nincs, míg az irányelvek esetében több a mozgástér, mivel azokat a nemzeti jogba át kell emelni.

Mivel a migrációs paktum szinte kizárólag rendeletekből áll, ezért a magyar kormány tulajdonképpen zsákutcába került.

Orbán Balázs a közösségi oldalán ismertette, hogy miből is áll a valójában a pénteken életbe lépő migrációs paktum. A fideszes országgyűlési képviselő aláhúzta: nyilván nem egy nap alatt változik majd meg minden, de gondoljunk bele, hogy ennek milyen hatása lehet Magyarországra nézve tíz év múlva.

• A paktum rendelkezései közt van, hogy Magyarország vagy befogadja a szolidaritási alapban előírt számú menekültet, vagy hétmillió forintot fizet minden be nem fogadott migráns után. 
• A bizottság Magyarország beleszólása nélkül bármely évben tetszőlegesen növelheti a befogadandó migránsok számát vagy a kötelezően befizetendő összeg mértékét.
• Válsághelyzetben (például egy nem várt nagyobb migrációs hullám esetén), a bizottság kötelezheti Magyarországot, hogy az előírt migránskvótánál jóval nagyobb számú menekültet fogadjon be.
• Amennyiben nem sikerül 12 héten belül elbírálni a határnál várakozó migránsok menedékkérelmét, úgy a menekültek szabadon beléphetnek és mozoghatnak Magyarország területén.
• A kiskorú és egészségügyi problémákkal (ideértve a mentális betegségekkel) küzdő migránsokat az állam köteles beengedni Magyarország területére a menedékkérelmük elbírálásának ideje alatt is.
• Magyarország köteles a magyar állampolgárok életszínvonalához hasonló körülményeket biztosítani a befogadott menekülteknek.
• Magyarország köteles a befogadott menekültek szállásáról, étkezéséről, ruháztatásáról és egyéb pénzbeli juttatásairól más tagállammal megegyező szinten gondoskodni.
• Egyedül az Európai Bizottság dönthet arról, mely harmadik országok minősülnek biztonságosnak, tehát visszatoloncolásra alkalmasnak.
• Magyarország még akkor sem utasíthat ki egy nem biztonságos országból érkező menedékkérőt, ha a személyt a hatóságok az ország biztonságára és közrendjére veszélyesnek minősítik.

A Világgazdaság kitér arra, hogy a paktum tehát sokrétű, melynek csupán egyetlen eleme igazán rugalmas. Néhány pontja, melyek az adatbázisok megerősítését, valamint a visszaküldési folyamat felgyorsítását célozzák, kevésbé kétesek, ám az egész csomag egyben vizsgálva hatalmas rizikót jelent a kelet-közép-európai régió országainak, a schengeni övezet határán elterülő Magyarországra pedig gazdasági terhet ró.

A dublini rendszer alapelve nem tűnik el, tehát továbbra is az első érintett uniós országba küldhetők vissza a menedékkérők, azonban a szolidaritási mechanizmus miatt a folyamat némileg változik. 

Amennyiben válsághelyzet alakul ki, és életbe lép a szigorított szolidaritási mechanizmus, valamint a relokációs szükségletek nincsenek fedezve, akkor aktiválódik a felelősségátvállalási kötelezettség.

Ebben az esetben nem a válsághelyzettel sújtott államnak kell lefolytatnia a menedékügyi eljárást, hanem a felelősséget átvállaló országnak. Pozitív elbírálás esetén az érintett az ügyintéző tagállamban maradhat. Mivel az eljárás ideje alatt a paktum szigorú szabályokat határoz meg a migránsok ellátásáról, különösen gyermekek esetében, ezért a változásnak az anyagi vonzata is jelentős lesz.

Borítókép: Magyar Péter és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)