Szenzációs honfoglalás kori aranyleletekre bukkantak Pest vármegyében

Egy erdészeti mélyszántás nyomán felbecsülhetetlen értékű honfoglalás kori leletegyüttes látott napvilágot egy Pest vármegyei település határában. A ritka aranyvereteket és magas művészeti színvonalat képviselő tárgyakat a civilek és a múzeumi szakemberek példás összefogásával sikerült megmenteni a nemzeti örökség számára.

Honfoglalás kori sír feltárása, Pest megye Forrás: MNM youtube

A feltárási munkálatok ezzel még nem értek véget: 

a szakemberek várakozásai szerint idén ősszel átfogó, szisztematikus tervásatás kezdődik a területen, amely további meghatározó felfedezésekkel kecsegtet.

Szigorú titoktartás védi a kincseket a fosztogatóktól

A szakemberek egyelőre szándékosan nem hozzák nyilvánosságra a Pest vármegyei település pontos nevét és a lelőhely elhelyezkedését. A szigorú hírzárlat célja, hogy megóvják a védett régészeti lelőhelyet az illegális fémkeresős kincsvadászoktól és a szakszerűtlen bolygatástól.

A múzeum tájékoztatása szerint az előkerült tárgyakról és a tudományos kutatás részletes eredményeiről is csak a feltárások lezárultát követően, a legmegfelelőbb időpontban számolnak majd be a nagyközönségnek – amikor a látogatók végre teljes pompájában megcsodálhatják a múlt e páratlan kincsei.

KETTŐS HONFOGLALÁS László Gyula régész-professzor elmélete szerint a magyarság nem egyetlen lépcsőben, hanem két hullámban vette birtokba a Kárpát-medencét. Az első, tömeges betelepülés eszerint 670 körül, az úgynevezett késő avar korban történt, amellyel egy korai, magyarul beszélő népesség rögzült a területen. Árpád fejedelem 895-ös klasszikus honfoglalása már a második hullámot jelentette, amely során egy fegyveres elit szervezte egységes állammá az itt talált rokon lakosságot.