A feltárási munkálatok ezzel még nem értek véget:
a szakemberek várakozásai szerint idén ősszel átfogó, szisztematikus tervásatás kezdődik a területen, amely további meghatározó felfedezésekkel kecsegtet.
Szigorú titoktartás védi a kincseket a fosztogatóktól
A szakemberek egyelőre szándékosan nem hozzák nyilvánosságra a Pest vármegyei település pontos nevét és a lelőhely elhelyezkedését. A szigorú hírzárlat célja, hogy megóvják a védett régészeti lelőhelyet az illegális fémkeresős kincsvadászoktól és a szakszerűtlen bolygatástól.
A múzeum tájékoztatása szerint az előkerült tárgyakról és a tudományos kutatás részletes eredményeiről is csak a feltárások lezárultát követően, a legmegfelelőbb időpontban számolnak majd be a nagyközönségnek – amikor a látogatók végre teljes pompájában megcsodálhatják a múlt e páratlan kincsei.
KATTŐS HONFOGLALÁS László Gyula régész-professzor elmélete szerint a magyarság nem egyetlen lépcsőben, hanem két hullámban vette birtokba a Kárpát-medencét. Az első, tömeges betelepülés eszerint 670 körül, az úgynevezett késő avar korban történt, amellyel egy korai, magyarul beszélő népesség rögzült a területen. Árpád fejedelem 895-ös klasszikus honfoglalása már a második hullámot jelentette, amely során egy fegyveres elit szervezte egységes állammá az itt talált rokon lakosságot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!