Bóka János: A kormány válságkezelésből elégtelenre vizsgázott

Lapunknak adott interjút Bóka János, aki szerint a hőséghelyzetben a kormány az előző kabinet eredményeire építve tudta egyáltalán elkerülni az összeomlást. A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, hogy a Tisza a válság érdemi kezelésére nem volt képes, csak belekényszerítették az ipari szereplőket a kapacitás, a magyar lakosságot pedig a fogyasztás csökkentésébe. Az ellenzéki politikus értékelte a közmédia legújabb botrányát és a köztársasági elnök megválasztását is.

Fotó: Mirkó István

– Láthatóan a cselekvési terv úgy néz ki a Tisza számára, hogy a felelősséget próbálják rátolni a nagyfogyasztókra és a lakosságra. Milyen kontrasztban van ez a hozzáállás az elmúlt 16 év kormányzati válságkezelésével?

–  Az előző kormányok az ehhez hasonló energetikai válsághelyzetek kialakulását mindig elkerülték. Tehát ilyesfajta energiaválságra eddig Magyarországon még nem került sor. Az, hogy a magyar energiahálózat nem omlott össze, két dolognak köszönhető. Egyrészt az önkéntes fogyasztáskorlátozásnak, másrészt pedig az előző kormány által végrehajtott energetikai fejlesztéseknek. Az, hogy csak a csúcsidőszakban jelent gondot a paksi atomerőmű termelésének a kiesése, annak a napelemprogramnak köszönhető, amit az előző kormány megvalósított. Immár 290 ezer háztartás rendelkezik napelemkapacitással, ami azt jelenti, hogy a napsütéses órákban Magyarország nemhogy önellátó villamosenergiából, hanem még exportra is képes. A határkeresztező villamosenergia-kapacitásokat az előző kormányok megduplázták, és további kapacitások kiépítése van folyamatban. Tehát abban az időszakban, amikor Magyarország energiabehozatalra szorul, ez a határkeresztező kapacitásokon keresztül megvalósítható. Elkezdtük a tárolóprogram kialakítását és olyan egyenlegező erőművi kapacitások kiépítését, amelyeket azokban az időszakokban, amikor a napelemek vagy a paksi erőmű az energiaigényeket nem tudja fedezni, gyorsan be lehet indítani. 

A jelenlegi kormány az előző kabinet eredményeire építve tudta egyáltalán elkerülni az összeomlást. 

Egy ilyen válságkezelés az elmúlt 16 évben mindig úgy nézett ki, hogy hónapokkal a válsághelyzet bekövetkezése előtt felálltak azok a tanácsadó testületek, amelyek tudták segíteni a miniszter vagy a miniszterelnök munkáját. Erre most nem került sor. Eddgi az előzetes intézkedések megszülettek például forward energiaügyletek révén, amivel lényegesen olcsóbban lehet a hiányzó energia mennyiséget beszerezni, mint a másnapi energiatőzsdén. Ilyenre most nem került sor. Mi mindig létrehoztunk operatív törzset, ami tudta irányítani a védekezést. Az információáramlás felfelé, az utasítás pedig lefelé közvetlenül történt. Jelenleg nincs ilyen. Munkacsoportok vannak, de nem világos, hogy ezek milyen szerepet játszanak a válságkezelésben. Általában véve a központ és a helyi közigazgatás működése rendezett volt. De jelenleg sem az energiaügyi, sem a vízügyért felelős minisztériumnak nincs szervezeti és működési szabályzata. Tehát nem tudjuk, hogy az adott minisztériumokon belül ki, miért felelős. A Duna menti megyék jelentős részében nincsen kormánymegbízott, ami azt jelenti, hogy a területi védelmi bizottságok nem tudnak felállni, ami a védekezés szempontjából szükséges. Tehát a kormány válságkezelésből nyilvánvalóan elégtelenre vizsgázott.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője (Fotó: Mirkó István)

– Lehet ezeket a kormányzati lépéseket úgy értelmezni, hogy a rezsicsökkentés megszüntetését készíti elő a Tisza?

– Ezekben a kérdésekben Magyar Péter és a Tisza-kormány össze-vissza beszél. Még nem találkoztam olyan kijelentéssel, amióta a kormány hivatalba lépett, amivel ellentétes kijelentés másnap ugyanannak, vagy más kormánytagnak a szájából ne hangzott volna el. A paksi atomerőmű és a Paks II bővítés tekintetében is rendkívül ellentétes nyilatkozatokat hallani. Számomra ennek a válsághelyzetnek a tanulsága, hogy Magyarország energiabiztonsága a nukleáris energia nélkül nem garantálható. Ehhez képest ma egy olyan energetikáért felelős helyettes államtitkár dolgozik a Tisza-kormányban, aki annak az Energiaklubnak volt a tagja, amelyik külföldi finanszírozással, hosszú éveken át a Paks II bővítés megfúrásáért dolgozott. Az sem világos, hogy mi lenne a szerepe az új koncepcióban a szélerőműveknek. Nyilván a megújuló energiaforrások és a diverzifikáció fontos. Lehet a jelenleginél nagyobb szerepe a szélerőműveknek a magyar energiamixben. De az a fajta kapacitásbővítés, amit terveznek, az egyáltalán nem biztos, hogy energetikai szempontból indokolt. 

Csak egy érdekesség: ha mindaz a szélerőművi kapacitás, amit Kapitány István ki akar építeni, már rendelkezésre állna és a többi szélerőműhöz hasonlóan tíz százalékos kapacitással működött volna, az egyetlen kieső paksi blokk energiatermelését sem tudná fedezni. Egyáltalán nem biztos, hogy rendelkezésre állt volna az az energia, amit ezek az erőművek termelnek, amikor arra Magyarországnak a legnagyobb szüksége lett volna. 

Ezek a megoldások nem annyira csodálatosak, mint amennyire a kormányzati kommunikációból kitűnik, ami pedig napról napra változik. Emlékeztetnék, hogy két héttel ezelőtt Magyar Péter számára az energiaválság még csak nem is létezett. A kormányzati kommunikációban egyáltalán nem szerepelt. Ehhez képest néhány napon belül a világtörténelem legnagyobb energiaválságával szembesültünk. Kizártnak nevezte, hogy a Duna vízállása emelkedjen, mivel augusztusban ez nem lehetséges. Majd a Duna vízállása emelkedni kezdett. Úgy tűnik, a kormánynak fogalma sincsen, hogy milyen döntéseket kell meghoznia a válság kezelése érdekében.

– Eközben Forsthoffer Ágnes, mint ideiglenes államfő, egyeztetést hívott össze a Sándor-palotába a miniszterelnök és a parlamenti frakcióvezetők részvételével. Mi történt pontosan ezen az egyeztetésen?

– Először az egyeztetésnek a faramuci jellegére szeretném felhívni a figyelmet. A kormány most már minden héten összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését. Ezeken a rendkívüli üléseken a miniszterelnök mindig mond egy napirend előtti felszólalást, aminek az lenne a célja, hogy a nem várt rendkívüli helyzetekre reagáljon. Ezeknek a felszólalásoknak a töredéke vonatkozott a nem várt rendkívüli helyzetekre. Általában a miniszterelnök egy nagy ívű politikai beszédet mond, aminek jelentős része az ellenzék ekézésével telik. Ugyanakkor pont azon a héten, amikor a magyar kormány elmondása szerint példátlan energetikai válsághelyzet van, úgy dönt a kormánytöbbség, hogy az Országgyűlés mégsem ülésezik. Amikor igazán szükséges lenne, a miniszterelnök nem tudja az Országgyűlést tájékoztatni sem a válságról, sem pedig annak a kormányzati kezeléséről. Ez felháborító. 

Egyébként a megbeszélés az én várakozásaimat is alulmúlta. Abban bíztam, hogy a miniszterelnök felvázolja a válságkezelési stratégiát, tesz valamilyen kezdeményezést, vagy intézkedéseket, rendelkezéseket jelent be, esetleg törvényjavaslatokat, amiknek a tárgyalásához az ellenzék közreműködését, konstruktivitását kéri, de ilyenekre nem került sor. 

Alapvetően személyeskedő vitába és az elmúlt 16 év kormányzati teljesítményének a teljesen méltatlan és megalapozatlan bírálatába torkollott az egyeztetés. Ez a megbeszélés azt is megmutatta, hogy a kormány valójában kommunikációs eszközökkel akarja ezt a válságot kezelni, nem pedig energetikai eszközökkel. Egy felelős ellenzéknek az a feladata, hogy amennyiben érkeznek olyan kormányzati javaslatok, amik a válságkezeléshez szükségesek, ahhoz a legnagyobb szakmai konstruktivitással viszonyuljon. De ilyen javaslatok nem érkeztek, ami megint csak a Facebook-kormányzás hiányosságaira mutat rá.

– A hőséghelyzet mellett voltak más forró témák is, mint például a közmédia új vezetői, akiket Magyar Péter gyakorlatilag egyetlen kommenttel menesztett. Mostantól az lesz a módi, hogy Magyar Péter eldönti, ki milyen pozíciót tölthet be?

– Ez is a Facebook kormányzás logikájába illeszkedik. Úgy tűnik, hogy Magyar Péter személyi döntéseket hozhat, vagy személyi döntéseket vétózhat meg Facebook kommenteken keresztül. Elérkezett a törvényerejű kommentek időszaka, amikor az ország kormányzását már nem jogszabályokkal, hanem Facebook kommentekkel végzi a kormány. Az a szomorú valóság, hogy minden kormányzati döntés vagy intézkedés előbb-utóbb Magyar Péterhez vezethető vissza. Ő egy személyben dönt olyan kérdésekben, amik egyébként másnak a kompetenciájába tartoznak. Úgy tűnik, hogy a kormányzati döntéshozatal Magyar Péter körül összpontosul. Egy olyan egyszemélyi, önkényes kormányzásnak lehetünk tanúi, amire a magyar történelemben már nagyon régen nem volt példa. Arról már nem is beszélve, hogy a Tisza Párt választási ígérete az volt, hogy a közmédia politikai és párt befolyástól mentesen végzi a tevékenységét. 

Ehhez képest Magyarország miniszterelnöke és a kormánypárt elnöke Facebook-kommentben tud közmédia vezetőket meneszteni.

Ez egyértelmű politikai befolyás, mert innentől kezdve mindenki számára világos, hogy a közmédia valójában kormánymédiaként fog funkcionálni. Azok számára, akik úgy gondolják, hogy van jelentősége, értelme vagy haszna kormányzati megbízást vagy kinevezést elvállalni, ez szolgáljon intő példaként. Ha valaki a Tiszának a jelöltje egy kormányzati vagy egy közjogi pozícióra, az nem jelent semmit, merthogy bármilyen kinevezett vagy megválasztott vezetőt Magyar Péter egy kommentben bármikor kirúghat. 

– Ha már közjogi pozíciók, a Tisza bejelentette, hogy jövő kedden választja meg az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, azonban a jelölt egyelőre nem ismert. Mi a Fidesz álláspontja a köztársasági elnök megválasztása kapcsán?

– Kár a gőzért, merthogy a pozíción nincs üresedés. Magyarország utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják.. A megbízatását az Országgyűlés alkotmányellenesen, illegitim módon, önkényesen szüntette meg. Ezért bárki, akit erre a pozícióra meg fognak választani, illegitim lesz. Ez a jelölt személyétől független álláspont, ugyanis nem az történik, hogy a jelölt személye elismertségnek örvend és majd legitimálja a pozíciót. 

Hanem arról van szó, hogy a jelölt és az ő életműve, az elismertsége, a megbecsültsége Magyar Péter politikai játszmáinak az áldozatává fog válni és bele fog kompromittálódni ebbe a helyzetbe.

Mi ezzel az önkényalapú rendszerrel szemben meghirdettük a politikai ellenállást. Ennek megfelelően a köztársasági elnök jelölésében és választásában nem veszünk részt. Az ellen minden parlamenten belüli és kívüli eszközzel tiltakozni fogunk, és ennek az önkényuralmi rendszernek a lebontását tűztük ki célul. Ehhez keressük mindazokat, akik partnerek lesznek majd a szabadság köreinek építésében.

Borítókép: Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője (Fotó: Mirkó István)