Szili Katalin: Ha az EU nem védi meg őshonos nemzeti közösségeit, akkor Európa sírját ássa

Ha az Európai Unió nem védi meg az őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, akkor Európa saját sírját fogja megásni – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.

Szili Katalin Fotó: Veres Nándor Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján a Nemzeti régiók és közösségek Európája című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. 

A Csinta Samu erdélyi közíró, újságíró által moderált beszélgetésen Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével közösen járták körül az SZNT-nek a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.

Szili Katalin felidézte: az SZNT kezdeményezése több mint egy évtizedre tekint vissza, és a végkifejlethez közeledik, hiszen az Európai Bizottságnak szeptember 4-ig döntést kell hoznia a kérdésben. Emlékeztetett: az európai uniós szerződésben van egy passzus, amely felsorolja, melyek azok a speciális régiók, amelyek hozzájutnak a kohéziós alapokhoz, és szeretnék, ha a nemzeti régiók is bekerülnének ezen kategóriák közé. Úgy vélte, az SZNT „elég furfangosan” olyan megoldási javaslatot ad, amely az önigazgatás „előszobájának” minősülhet. Rámutatott: a kezdeményezésből nemcsak a magyarság, hanem az adott régiókban élő összes nemzetiség profitálhat, plusz pénzforrásokhoz juthat. Az SZNT buldog módjára vitte végig az ötletet, így gyűlt össze a több mint egymillió aláírás a hét országból – mondta. Hozzátette: Magyarország feladata kiállni a kezdeményezés mellett. Úgy vélte, Székelyföld felemelése Romániát is gazdagítaná és Európának is érdeke. Szili Katalin szerint a bizottságnak meg kell próbálnia átlépni a saját árnyékát, és nem politikai döntést hozni, hanem a nemzeti régiókat támogatni. 

Ez nem magyar kérdés, Európában számos nemzeti régió van, amely profitálhat belőle

– húzta alá. 

Európa nem ismer mást, csak az erőt", és ezt az erőt az az 50 millió ember tudja képviselni, aki őshonos közösségben él

– mondta. 

Közölte: a magyar kormány kezdettől fogva támogatja az SZNT kezdeményezését, ez alaptörvényi kötelességéből is fakad, hiszen felelősséget visel a határon túli magyarságért. Úgy vélte, az SZNT kezdeményezése mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is ki kellene állnia. Disszonánsnak nevezte, hogy az ukrajnai háborúra rengeteg pénzt költ az unió, a saját nemzeti régióit ellenben nem támogatja. Izsák Balázs elmondta: az Európai Bizottság szeptember 4-i döntése semmiképp nem lesz végkifejlet, hiszen ha a bizottság pozitívan dönt, akkor elindul egy jogszabályalkotási folyamat, amelyben a kezdeményezők mindenképpen rész akarnak venni. 

Ha viszont lesöpri az asztalról, akkor annak is lesz folytatása

– jelentette ki. 

Az uniós kohéziós politikának kiemelt figyelemben kell részesítenie a nemzeti régiókat oly módon, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz, de közben ne változzon meg nemzeti identitásuk

– mondta. Közölte: függetlenül attól, hogy mit mond a bizottság, a nemzeti régiók mozgalma el fog indulni. Ennek érdekében nyílt levelet írnak az egyes nemzeti régiók EP-képviselőinek, akikkel kapcsolatot akarnak építeni, fenntartani, és a nyilvánosságot is tájékoztatni a kezdeményezés sorsáról. 

Az Európai Parlament plénumán tartott vitán ugyanis éles kritikák hangzottak el, és az SZNT legnagyobb kihívása, hogy ezt miként lehet politikai cselekvéssé alakítani

– húzta alá.

Borítókép: Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó (Fotó: MTI)