Brüsszel hatásköröket von el

Orbán Viktor miniszterelnök és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt a vendége nemrég a Patrióta közéleti YouTube-csatornának. A több mint ötvenperces beszélgetést a baloldali sajtó egy része fanyalogva, a tőle megszokott rosszindulattal bírálta.

A beszélgetőpartnerek többek között olyan közérdekű témákat boncolgattak, mint a világ energiagazdálkodása, az Európai Unió világpolitikai súlyának csökkenése, az ukránok csatlakozásának veszélyei, az ukrajnai magyarok jogsérelmei, helyzetük romlása, valamint az ukrán titkosszolgálatok magyarországi tevékenysége. Tudjuk, hogy ezeket a kérdéseket a balliberális kritikusok merőben másként ítélik meg, mint a nemzetpárti patrióták, mert szerintük jó kezekben van az EU, mi azonban nem osztjuk ezt a vélekedést.

Nem osztjuk, mert nagyon ostoba döntés volt például az olcsó orosz földgáz kiváltása a sokkal drágább tengerentúli cseppfolyósított földgázzal. Továbbá nagyon nem jönne jól a magyar polgároknak Ukrajna csatlakozása.

Miképp azt a Századvég kiszámította, Magyarországnak az újjáépítés céljaira évente 536 milliárd forintot kellene előteremtenie. Ennyi esne ránk az 524 milliárd dollárra becsült összköltségből, holott az ukrajnai háború miatt már kilencezermilliárd forintot veszítettünk. Csupán ez a tétel 2,2 millió forintjába került minden egyes magyar háztartásnak.

Orbán Viktor rámutatott a brüsszeli központ stratégiai törekvéseinek végső céljára. Szerinte ez a vezetés minden nagy válságot arra használ fel, hogy újabb hatásköröket vonjon el a tagországoktól és tovább haladjon a saját föderációs célja, az Európai Egyesült Államok megvalósítása felé. „Ez történt a 2008–2009-es gazdasági válságnál, a migrációs válság és a Covid-járvány időszakában, illetve ez történik most, az ukrajnai háború idején is. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál több jogkört vonnak el és rángatnak bele bennünket a közös eladósodásba.” Hozzátette: „minél tovább tart a háború, annál több pénzt kell adni Ukrajnának, amit mi a szlovákokkal együtt ellenzünk, de a többség sajnos elfogadja. A brüsszeli birodalomépítési forgatókönyvbe jól beleillik ez a háború”.

Orbán Viktor és Nógrádi György hangsúlyozták, hogy az Európai Unió vezetése nagyon rossz irányba tereli a közösséget. Szóba került az EU egykori arculata is, és valóban hasznos lenne olykor a múltba tekinteni, mert az alapítók tartós és előremutató értékeket hagyományoztak ránk.
1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter egy európai szervezet létrehozását javasolta annak érdekében, hogy a francia és a német szén- és acéltermelés közös ellenőrzés alá kerüljön. Nyilatkozatában kijelentette: „Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét.”

A keresztény politikus nem az Európai Egyesült Államok létrehozásáról, hanem az európai nemzetek összefogásáról beszélt. Amivel sem ő, sem Konrad Adenauer, sem Alcide De Gasperi nem számolt, az a korunkban látható politikai eredmény: a balliberális nézetrendszer hatalomra kerülése, végzetes torzulása és diktatórikussá válása. Az alapítók a nemzetek sokszínűségének, a zsidó–keresztény civilizációra épülő Európának a hívei voltak. Ma a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor képviseli azt a nézetet és törekvést, amit annak idején az alapító atyák célként fogalmaztak meg: a nemzetek Európájának megteremtését.

A Patrióta műsorában a miniszterelnök a kárpátaljai magyarok sorsáról is beszélt. Utalt arra, hogy háborús viszonyok között nehéz a kisebbségek számára jogegyenlőséget kiharcolni.

Kijelentette: ha Ukrajnában katonailag rögzítik a helyzetet és béke lesz, ha a nagyhatalmak eldöntik, mi lesz ennek az országnak a szerepe, akkor majd beszélni lehet arról, hogy az ottani kisebbségek megkapjanak minden olyan jogot, amely az európai kultúrában megilleti őket. „Ezután eredményesen védhetjük a kárpátaljai magyarság jogait” – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban gondolhatunk arra, hogy Ukrajna legújabb kori történelmében nehéz lesz megtalálni azt a példaértékű időszakot, amelyhez a folytatás szándékával kapcsolódni lehetne. Mert eszünkbe jut az ottani magyargyűlölet, a nyelvtörvény szigorítása, a munkácsi vár turulszobrának pár éve történt erőszakos eltávolítása. A magyar hadtörténelem ősi szimbólumát akkor – a helyi önkormányzat határozata nyomán − feltűnő gyorsasággal szétfűrészelték és a várárokba dobták.

Imádkozunk, hogy diadalmaskodjon Orbán Viktor optimizmusa, de tudjuk, hogy e téren is nagy munka vár a jó szándékú érdekvédőkre. Az emlékműpusztítás, a magyarellenes atrocitások, az erőszakkal frontra küldött és elesett magyarok, az agyonvert Sebestyén József emléke ugyanis még jó ideig a szemünk előtt lebeg.

A szerző író, újságíró