Karácsony előestéjén Peter Pellegrini szlovák államfő aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi a ma is érvényes Benes-dekrétumokat megkérdőjelező személyek megbüntetését. A lépés több mint felháborító, mert a rossz emlékű, német- és magyarellenes dekrétumok szembemennek az Európai Unió alapjogi chartájával. A szlovák parlamentnek ezeket − legalábbis a joggal kifogásolt részeket − nem védelmeznie, hanem eltörölnie kellene.

A szlovákiai magyarokat az 1945. augusztus 2-án kiadott, 33. dekrétum érintette legérzékenyebben, ugyanis ez járt a legsúlyosabb következményekkel. Ennek alapján lehetett őket megfosztani állampolgárságuktól − ezáltal állásuktól és nyugdíjuktól is −, elkobozni földjeiket, valamint betiltani a magyar nyelvnek a közéletben való használatát. 

Normálisan gondolkodó emberek azt feltételeznék, hogy az Európai Unió jogrendje nem tűr meg olyan tagállami törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét bármilyen elfogadott formában érvényben hagyja. Az unió azonban elfogadta, hogy Szlovákia és Csehország államiságának szerves része ez a törvénycsomag, amelynek a kisebbségekkel szembeni passzu­sait – a két ország állítása szerint – a gyakorlatban nem alkalmazzák. Most kiderült, hogy mégis.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a felháborító üggyel kapcsolatban ezt írta a Facebokon: „Magyarország kiáll a felvidéki magyarok jogfosztása ellen! Elfogadhatatlan Szlovákia magatartása! Azt állítja a szlovák állam, hogy nincsenek hatályban a jogfosztó rendeletek. Mégis magyarok földjeit kobozza el a szlovák állam a Benes-dekrétumokra hivatkozva!”

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is elítélte a szlovák lépést. „Aki kétségbe vonja a Benes-dekrétumokat, akár hathavi börtönbüntetést kaphat. Ez rossz törvény. És a magyar közösség számára különösen veszélyes precedens. Börtönnel fenyegetni a véleményt olyan erőfitogtatás, ami gyengeséget leplez. A Benes-dekrétumokról szóló vita kriminalizálása nem a múlt lezárását szolgálja, hanem a jelen elhallgattatását” – írta az elnök a Facebookon.