Hogy Magyar Péter és egyes brüsszeli bürokraták e témában bemutatott kommunikációs előremenekülése valójában mennyire nélkülözi az őszinteséget, hűen alátámasztja az a tény, hogy az imént említett, négy évvel ezelőtt összeállított halállistára egyszer már felkerült Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Várhelyi Olivér uniós biztos is. Ennek ellenére a Tisza EP-képviselői következetesen kiálltak Brüsszel ukránpárti politikája és uniós csatlakozása mellett, ráadásul Magyar Péterék rendre támogatták azokat a brüsszeli elképzeléseket is, miszerint az Ukrajnán keresztül áramló orosz energiáról Magyarországnak le kell válnia.

Ha azonban mindezek ellenére még akadna bárki is, aki szkeptikusan állna Zelenszkij elnök halálos fenyegetéséhez és a halállisták komolyságához, annak érdemes felidézni néhány olyan ukrajnai esetet, aminek következtében azokat az embereket gyilkolták meg, akik ugyanazon a listán szerepeltek, mint a magyar kormányfő. A két legnagyobb publicitással járó gyilkosság 2015-ben történt: az orosz közeledést támogató újságírót, az egygyermekes Oles Buzinát Kijevben, a lakása közelében lőtték ismeretlen tettesek agyon, nem sokkal azután, hogy a Mirotvorec közzétette a személyes adatait, köztük a lakcímét és telefonszámát is. Egy nappal korábban pedig Oleg Kalasnyikov volt ukrán parlamenti képviselőt is likvidálta feltehetően az ukrán politikai maffia, miután az ő neve és elérhetőségei is felkerültek az oldal listájára.

Valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva a két ügyben indított rendőrségi nyomozás mindmáig nem vezetett eredményre, azonban a Mirotvorec ukrán politikai elittel való összefonódását számtalan, a kijevi vezetéstől független tényfeltáró anyag tárgyalta. Ezen beszámolók szerint az Ukrajna ellenségeiként megnevezett személyek adatai gyakran eljutnak az ukrán igazságszolgáltatáshoz is, amelyek akár kulcsfontosságú bizonyítékokként is szolgálhatnak egy-egy bírósági ügy kimenetelét illetően. S bár az ukrán igazságügy gyakran hangsúlyozza – a belüggyel egyetemben –, hogy a portáltól eljuttatott információk nem képezik az érdeklődési köreiket, a Mirotvorec a saját honlapján feltűnően azzal büszkélkedik, hogy az általuk összegyűjtött adatok milyen sok esetben segítették a hatóságok munkáját.

Egy hónap múlva tehát nemcsak arról döntünk, hogy vajon szeretnénk-e egy olyan országgal egy európai közösségbe tartozni, amely a legfelső vezetői szinten is maffiamódszerekről, zsarolásról és bérgyilkosságokról szőtt álmokról beszél, 

A kezünkben a döntés joga, éljünk vele!

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője