Óriási helyi és nemzetközi sajtóérdeklődéssel kezdődött Franciaországban néhány nappal ezelőtt a legnépszerűbb francia párt elnökének, Marine Le Pennek az az egy hónapig tartó fellebbviteli pere, amelynek nem kisebb a tétje, mint hogy az eddig háromszoros elnökjelölt vajon negyedszerre is elindulhat-e a jövő évben esedékes elnökválasztáson.
Ahogyan arra számítani lehetett, a tudósítások mellett számos, a fősodratú médiát kiszolgáló politikai elemző és baloldali politikus is figyelemmel kísérte a párizsi igazságügyi palota tárgyalótermében zajló eseményeket. Beszédes módon e folyamatokat többnyire az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség mintájaként, illetve a francia demokrácia megtestesítőjeként értelmezték.
Csakhogy e magyarázatok sajnos köszönőviszonyban sincsenek azzal a valósággal, amelyet nemcsak a francia, hanem Európa bármely országában élő patrióta szavazók és politikusok is érzékelnek.
Ugyanis a Le Pen elleni jogi hajtóvadászat – melynek keretében precedens nélküli módon, politikai megfontolások mentén avatkoztak be a választásokon való indulásába – nem egy, a demokrácia megfelelő működését alátámasztó, elszigetelt eset.
Hanem sokkal inkább egy olyan, egyre inkább a terjeszkedés jeleit mutató nemzetközi politikai mintázat alkotóeleme, amely országokon átívelve igyekszik jogi úton ellehetetleníteni a legesélyesebb jobboldali indulókat. E megállapítás alátámasztásaként nem kell túl messzire tekintenünk, elég, ha csak szemügyre vesszük az elmúlt évek során Szlovákia és Lengyelország példáját. Ha visszaemlékszünk, az immár három évvel ezelőtti szlovákiai parlamenti választások előtt néhány héttel valami kifürkészhetetlen oknál fogva éppen annak a pártnak, a Smernek az egyik legnépszerűbb jelöltjét vették őrizetbe véleményes vádak alapján a szlovák hatóságok, amelyik az európai háborús elittel szembehelyezkedve az Orbán Viktor vezette békepolitika mellett kampányolt.
E különösen szokatlan jogi visszaélés nagy visszhangot keltett a régióban, az ügy kapcsán mások mellett még a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is a választásokba való durva beavatkozásról beszélt. Hogy e viszontagságok mellett a Smer békepárti győzelme végül milyen feszültségeket eredményezett a Brüsszel-párti szavazók között,
hűen érzékeltette az a fegyveres merénylet, amelyet nem sokkal később Robert Fico miniszterelnök ellen elkövettek.
A pozsonyi eseményekhez hasonlatosan azonban a baloldal Varsóban is a politikai érdek szolgálatába helyezte az igazságszolgáltatást. Érdekesség, hogy a Tusk-féle brüsszeli bábkormány jobboldali politikusokkal szembeni kíméletlenségét a magyar kormány első kézből ismeri, hiszen több lengyel politikus is menedékjogért fordult Magyarországhoz annak érdekében, hogy a rendszerváltás előtti időket idéző, koholt vádak alapján levezényelt politikai tisztogatások elől biztonságba kerülhessenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!