Az igazi átverési kísérlet: Magyar Péter úgy határolódott el Zelenszkij életveszélyes fenyegetőzésétől, hogy közben együtt dolgozik Kijevvel a kormánybuktatáson

Az elmúlt időszakban egymás után derültek ki a Tisza Párt és az ukrán vezetés közti együttműködés részletei. A dolog már annyira egyértelmű, hogy a brüsszeli fősodratú sajtó is nyíltan ír Magyar Péterék és Kijev kapcsolatáról. Ezek fényében nyilvánvaló: puszta porhintés, átverési kísérlet, hogy a Tisza vezetője megpróbált elhatárolódni Zelenszkijéktől amiatt, hogy az ukrán elnök életveszélyesen megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt.

A Tisza és a jelenlegi ukrán vezetés szövetségesi viszonya miatt meglehetősen kellemetlenül érinthette Magyar Péteréket, hogy Zelenszkij ukrán elnök a minap életveszélyesen megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt. 

Zelenszkij - Fotó: HENRY NICHOLLS

Noha a Tisza-vezér elítélte a diplomáciában rendkívül súlyos esetnek számító fenyegetőzést, az elmúlt évek eseményei alapján egyértelmű, hogy mindez csak porhintés, átverési kísérlet. Pontról pontra be is mutatjuk, miért hiteltelen a tiszás elhatárolódási próbálkozás.

Közös érdekek

Az tény, hogy a Tiszát és Ukrajnát szorosan összeköti a patrióta magyar kormány leváltásának vágya. Erre vezethető vissza, hogy a jelek szerint segíteni is igyekeznek egymást a céljaik elérésében. Míg Zelenszkijék üzengetéssel, hergeléssel és akár titkosszolgálati műveletekkel, valamint olyan akciókkal próbálják destabilizálni a magyar belpolitikát, mint a Barátság kőolajvezeték elzárása, addig Magyar Péterék az Európai Parlamentben megszavaznak Ukrajnának kedvező előterjesztéseket, mint az anyagi és katonai segítség kibővítése, valamint a háborúban álló ország gyorsított uniós felvételének az előkészítése.

Miután Donald Trump elzárta az amerikai pénzcsapokat, Brüsszelre maradt a háború finanszírozása, amelyet egyedüliként Magyarország ellenez teljes mellszélességgel a tagállamok közül, így kulcskérdéssé vált a brüsszeli elit számára, hogy ukránbarát kormány alakuljon hazánkban. 

A néhány héttel ezelőtti Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián ennek jegyében született meg az úgynevezett titkos müncheni paktum. Ennek lényege, hogy Brüsszel, Kijev és a Tisza Párt megállapodott abban, hogy ha Magyar Péterék kerülnek kormányra, feladják a magyar vétójogot, pénzügyi terhet vállalnak Ukrajna finanszírozásából és támogatják az ország uniós tagságát.

Háborúpárti pályára állítva

Az irányvonal kezdettől fogva adott volt: Manfred Weber, a Tiszát is a soraiban tudó Európai Néppárt elnöke már a 2024-es EP-választás előtt megüzente, hogy az ukránpártiságot is elvárják a frakciójukhoz csatlakozóktól. Magyar Péterék hézagmentesen idomultak is az elváráshoz. Ez minden bizonnyal a szimpatizánsaiknak sincs ellenére, ugyanis a Tisza Nemzet Hangja elnevezésű konzultációjában a válaszolók több mint 58 százaléka támogatta Ukrajna csatlakozását. Mindemellett Magyar Péter személyzeti döntései is teret adtak az ukrán befolyás erősödésének. Jó példa erre Ruszin-Szendi Romulusz, az egykori vezérkari főnök, akinek a személyében egy Ukrajna-rajongót igazolt le katonai szakértőnek.

Hamisított, utazott

Az ukrán kapcsolataival rendszeresen kérkedő Ruszin-Szendi már vezérkari főnökként is szisztematikusan eltért a magyar kormány háborúellenes álláspontjától, amikor a NATO-tárgyalásokon Ukrajna-barát narratívát képviselt. Az üléseken elhangzott tőle a Szlava Ukrajini! (Dicsőség Ukrajnának!) kijelentés, amely egy volt azon megnyilvánulások közül, amelyekkel látványosan szembement a hivatalos magyar politikával. Erre nem derült fény azonnal, Ruszin-Szendi ugyanis lényegében meghamisította az ülésekről készített jelentéseit, ezzel félrevezette a feletteseit és a kormányt.

Az is beszédes, hogy Ruszin-Szendi a Magyar Honvédség parancsnokaként, 2022 nyarán titokban kiutazott Kijevbe, ahol Valerij Zaluzsnijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával találkozott. A Ruszin-Szendit barátjának nevező Zaluzsnij akkor úgy értékelte a látogatást, hogy Magyarország Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni háborúban. Egy tavalyi tiszás fórumon pedig Ruszin-Szendi azt hangoztatta, hogy adott esetben kész reaktiválni a volt ukrán vezérkari főnökhöz fűződő kapcsolatait. – Lesznek telefonszámok. Sokszor elmondtam, hogy a volt ukrán vezérkarfőnökkel találkoztam, vezérkarfőnökként a legtöbbet. Kétszer volt nálam, én is voltam kint nála egyszer. (…) Hát őt leváltották, de csak azért mondom, hogy persze, nagyon örülök, ezeket a telefonszámokat fel lehet éleszteni majd, amikor odakerülünk – fogalmazott az altábornagy. Nem meglepő, hogy Ruszin-Szendit 2023-ban végül leváltották a vezérkari főnöki posztról.

Tavaly robbant az ukrán kémbotrány

Ruszin-Szendi neve a tavaly tavasszal kipattant ukrán kémbotrányként elhíresült ügyben is többször előkerült. Május 9-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU bejelentette, hogy leleplezték a magyar katonai hírszerzés Ukrajna ellen kémkedő hálózatát és őrizetbe vettek két Magyarországnak dolgozó kémet. Nekik az ukránok állítása szerint többek között az volt a feladatuk, hogy figyeljék az ukrán csapatmozgásokat Kárpátalján. Szijjártó Péter már az első reakciójában ukrán lejárató akcióról beszélt. Az ATV-nek a külügyminiszter azt mondta: „ezt egy óvatossággal kezelendő ukrán propagandának kell minősíteni”.

Nem késett a kormányzati reakció: diplomáciai fedésben működő ukrán kémet azonosítottak és utasítottak ki az országból, s a Terrorelhárítási Központ is több helyen lecsapott. 

Mások mellett elfogtak egy bizonyos Holló Istvánt.

Ukrán főszereplők

A nemzetbiztonsági bizottság 2025. május 20-i ülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról számolt be, hogy Holló neve ellenére ukrán állampolgár, és már hosszú ideje a magyar elhárítás látókörében volt. Kocsis beszámolója szerint Holló István az ukrán katonai hírszerzéssel együttműködve Magyarország hadseregének és energetikai rendszerének megismerésére vonatkozó aktív hírszerző tevékenységet folytatott. Holló István a ténykedése során közvetlenül tartott kapcsolatot a honvédelmi terület egykori magas rangú vezetőjével, akivel a magyarországi hadiiparral és a honvédség hadi készleteivel kapcsolatban folytatott egyeztetéseket. Mindezt szoros összefüggésben tette az ukrán fegyver- és lőszerigényekkel. Amint a Magyar Nemzet kiderítette, a magas rangú honvédelmi vezető nem más volt, mint Ruszin-Szendi Romulusz. Az egykori vezérkari főnök nem is tagadta, hogy találkoztak. Holló jelenleg letartóztatásban van, s kémkedés és más bűncselekmény gyanújának bűntette miatt folyik ellene nyomozás.

A kémbotrány másik főszereplője a kémkedés miatt 2024 őszén hazánkból kiutasított Tseber Roland. Az ukrán férfi szervezte meg Magyar Péter 2024-es nyári ukrajnai útját. Tseber szinte csettintésre bevitte Magyart az oroszok bombázta Kijevbe, és azonnali találkozót hozott össze a bombatalálatot kapott kórház igazgatójával. A Zelenszkij pártját képviselő Tsebernek, akit itthon az ukrán hírszerző szolgálat illegális tisztjeként azonosítottak, láthatóan sikerült Magyar Péter bizalmába férkőznie. Erre utal, hogy a Tisza-elnök testvéreként emlegette a férfit, ahogy az is, hogy számos alkalommal fotózkodtak együtt. Tseber egyébként olyannyira beszállt Magyarék kampányába, hogy tavaly Kárpátalján még Tisza-szigetet is alapítot t, Orbán Viktor kormányfőt pedig patkányozta a közösségi oldalán.

Adatbotrány és az ukrán szál

A tavaly októberben kirobbant adatszivárgási botrány ugyancsak felszínre hozta a Tisza és Ukrajna közti kapcsolatokat. Először október 6-án az Index írt arról, majdnem húszezer ember adata szivárgott ki a párt Tisza Világ nevű telefonos alkalmazásából. A lap akkor nem csak a jelentős adatszivárgásról számolt be, hanem arról is, hogy az applikáció kialakításában ukránok is részt vettek. Az adminok, vagyis a telefonos alkalmazás működtetéséért felelős személyek között ugyanis ukrán szakember is szerepelt, aki a PettersonApps nevű ukrán applikációk fejlesztésével is foglalkozó cégnél dolgozik. A vállalat vezérigazgatója Volodimir Zelenszkij támogatója és egy civil szervezeten keresztül közreműködhet az ukrán hadsereg drónfejlesztési törekvéseiben. S hogy a kör bezáruljon, megszólalt a kérdésben Tseber Roland is, azt bizonygatta, hogy a Tisza mobilapplikációját nem az ukránok készítettek.

Nem sokkal később kétszázezer ember adata került ki a világhálóra, és erős a gyanú, hogy az ukrán közreműködés miatt ezek az adatok az ukránoknak is megvannak. Ráadásul az, hogy a Tisza applikációját részben-egészben ukránok fejleszthették, felveti azt is, hogy Ukrajna anyagi erőforrásokat is áldozott a Tisza győzelméért. Az ilyen helyzet pedig már egészen szoros kapcsolatot jelent.

Ezek alapján egyértelmű: mára Ukrajna teljesen behálózta a Tisza Pártot – a folyamatot részletesen bemutatja a Magyar Nemzet dokumentumfilmje –, emellett már a brüsszeli fősodrú sajtó is kendőzetlenül ír Magyar Péterék és az ukrán vezetés együttműködéséről. A Politico szerint Kijev óvatosan figyeli a magyar választási kampányt, kapcsolatban áll Magyar Péter környezetével, s a háttérben már zajlanak is az egyeztetések.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP)