A Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban – értesült az Index. A tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal.
A vizsgálat eredményeit a HM a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mivel súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és a vezérkari főnök tényleges NATO-beli megnyilvánulásai között.
A vizsgálat megállapította, hogy Ruszin-Szendi altábornagy az orosz–ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. Miközben a részrehajlóan Ukrajna-barát állásponti elemeket hangoztatta, a kapott utasítás ellenére „elhallgatta a magyar kormány háborúellenes narratíváját”.
Nem képviselte a magyar álláspontot
A vizsgálat szerint az altábornagy egyetlen alkalommal sem képviselte a magyar álláspontot a háború további eszkalációjának megelőzésével kapcsolatban. Nem említette, hogy Magyarország nem járul hozzá halált okozó eszközök területén keresztül Ukrajnába történő szállításához, és nem sürgette a harcok azonnali beszüntetését és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését sem.
A HM vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy az EU vezérkarfőnöki találkozón az altábornagy nem ismertette az unió Ukrajna Kiképző Misszióját (EUMAM) érintő magyar aggályokat sem, pedig erre is egyértelmű utasítást kapott.
„Szlava Ukrajini!” köszöntés a NATO-ban
Különösen nagy felháborodást keltett, hogy a volt vezérkari főnök
a NATO-beli felszólalásait a „Szlava Ukrajini!” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ez a köszöntés az ukrán hazafias retorika egyik kulcseleme, amely különösen a 2014-es Majdan téri események óta terjedt el, majd a 2022-es orosz invázió után vált nemzetközileg is ismert jelszóvá. A kifejezés használata azért is keltett megütközést, mert a magyar kormány hivatalos álláspontja a fegyveres konfliktussal kapcsolatban a semlegesség, a béketárgyalások sürgetése és a további eszkaláció elkerülése. A „Dicsőség Ukrajnának” köszöntés használata a magyar katonai vezetés magas rangú tisztviselője részéről egyértelműen ellentmond ennek a semleges álláspontnak.
A NATO vezérkarfőnöki (NATO MCCS) találkozók kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezeken az üléseken egyeztetik a szövetségesek a katonaszakmai javaslatokat, és terjesztik fel katonai ajánlásaikat a NATO védelmi miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű politikai döntések meghozatalához.
A vizsgálat eredményeiről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta a nemzetbiztonsági bizottságot, mivel az eset súlyos bizalomvesztést eredményezhetett a szövetségi rendszeren belül, és Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit is sérthette.
A kettős kommunikáció és a kormányzati mandátumtól való eltérés a NATO döntéshozatali folyamatait is befolyásolhatta, ami további biztonsági kockázatokat hordoz magában.
Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője. (Fotó: Huszár Márk)
