Szita Károly felhívta a figyelmet arra, hogy a Modern városok programnak, a Magyar falu programnak és más fejlesztéseknek köszönhetően történelmi léptékű eredmények születtek, sok helyen az elmúlt évszázad legnagyobb beruházásai valósultak meg. A tervezett megszorítócsomaggal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az szöges ellentétben áll a magyar településeken élő emberek, illetve az ottani, munkahelyteremtő vállalkozások érdekeivel. Utóbbiak számára
a Tisza-csomag „adóemelést irányoz elő, és jelentős terheket rak a megtakarítással rendelkezőkre, akiknek az évek alatt összerakott forintjaira, vásárolt autóira további adókat vetne ki, és ha mindez még nem lenne elég, megadóztatná a nyugdíjakat is” – jelentette ki Kaposvár polgármestere.
A Tisza-vezér előszeretettel beszél a nemzet nevében. Az 1956-os forradalom legutóbbi évfordulója alkalmából a lyukas zászlót is képes volt a magasba emelni, ami felér e jelkép meggyalázásával. A bátor ötvenhatosok azért emelték fel a lyukas lobogót, azért mentek a barikádokra, mert a hazájuk nem volt szabad és független. Magyar Péter viszont egy szuverén és szabad országban hirdet „szabadságharcot”, miközben hangoztatja, hogy Brüsszel kedvéért mondjunk le „egy nagyon pici szuverenitásról”. Az ő harca tehát nem a szabadságért, hanem a szolgaság elfogadásáért folyik. Ötvenhat szabadságharcosai pontosan tudták, hol a helye az ilyen embereknek.
Ma egykori SZDSZ-es, MSZP-s és egyéb balliberális „szakemberek”, levitézlett politikusok sorakoznak Magyar Péter mögé, mintegy maguk előtt tolva ezt a hataloméhes akarnokot. Abban bíznak, hogy a tavaszi választásokon sikerül megbuktatni a nemzeti kormányzatot, és megfelelő pozíciókba kerülve ismét sütögethetik a pecsenyéjüket.
Ez azonban egyedül az övék lenne, nem a magyar társadalom többségéé.
A szerző író, újságíró
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!