Békepárti fordulatra van szükség!

Vélemény

Békepárti fordulatra van szükség!

Nem engedjük, hogy kiszolgáltassák hazánkat Brüsszelnek vagy Kijevnek.

Zsigmond Barna Pál

európai tanács ukrajna brüsszel békepárti álláspont magyarország Patrióták háború 2026. 03. 19. 5:59

Fotó: THOMAS TRAASDAHL/AFP

Ma kezdődik az uniós állam- és kormányfők ülése Brüsszelben. Az európai emberek joggal várják el, hogy az Európai Tanács végre olyan döntéseket hozzon, amelyek közelebb hozzák a békét, és nem a háború további eszkalációja irányába mozdulnak el. A napirendi pontokat tekintve azonban ezen az ülésen is az ukrán elnök követeléseinek meghallgatásával kezdenek, és előreláthatóan olyan tanácsi következtetéseket fogadnak el, amelyek további pénzügyi és katonai támogatást irányoznak elő Ukrajna számára.

A magyarok az eddigi legnagyobb Békemeneten megüzenték Zelenszkijnek: eddig és ne tovább! Magyarországot nem lehet zsarolni, a magyar miniszterelnök nem fog megijedni a halálos fenyegetésektől sem, ha a magyar nemzeti érdekek védelméről van szó.

Lehet, hogy Brüsszelben taps várja az ukránokat, de Magyarország nem fog háborúba lépni. Amíg nemzeti kormány van, kiállunk a nemzeti érdekeink mellett, megvédjük a békét és a biztonságot. A csendes többség hangosan üzeni: amíg veszélyeztetnek és fenyegetnek, semmilyen támogatást nem szavazunk meg Ukrajnának. Akkor sem, ha Brüsszelben a fejük tetejére állnak a háborúpártiak, akkor sem, ha ukránbarát kormányt akarnak beejtőernyőztetni Magyarországra.

Míg Ukrajna példátlan fenyegetésbe kezdett, és a közel-keleti konfliktus miatt turbulenssé vált a globális energiapiac helyzete, addig az uniót a teljes tehetetlenség és technokratáinak hozzá nem értése jellemzi. Megoldásra váró feladat pedig bőven van, de öncélú és Európa-ellenes eszméik megakadályozzák a brüsszeli vezetőket a józan cselekvésben.

Egymásra licitálva kergetik bele a tagállamokat egy közös adósságspirálba a háború vég nélküli finanszírozása érdekében. Ők már négy éve eldöntötték, hogy Ukrajnát a legvégsőkig támogatni fogják, ha kell, Európa kivéreztetése árán is. Abból sem hajlandók egy jottányit sem engedni, hogy keleti szomszédunk már 2027-ben a közösség tagja legyen.

Ha kell, kiforgatják és gúnyt űznek az uniós jogból, félresöprik az egyet nem értő tagállamokat, és ukrán zászlókba öltöztetik a nyugat-európai nagyvárosokat, mert a brüsszeli logika szerint ez így helyes.

Az ukrán vezetés azonnal ráérzett Brüsszel kényszerességére és gyengeségére, amivel gyakorlatilag Kijev kezében minden eszközt szentesített. Megengedhetetlen az a példátlanul agresszív retorika, amelyet Zelenszkij és környezete a magyar választások előtti kampányidőszakban Magyarország, a magyar kormány és személyesen a magyar miniszterelnök ellen alkalmaz. Aki így viselkedik, azt bizonyítja, teljesen alkalmatlan arra, hogy belépjen az uniós politikába. Európa ugyanis egymás tiszteletére, a párbeszédre, a demokratikus keretekre épült.

A brüsszeli balliberális többség, amelyhez a Tisza is tartozik, már régóta nem azt a politikai kultúrát képviseli, amit az alapító atyák képviseltek. Az agresszív zsarolás és a fenyegetések honosodtak meg. Ebben is partnerre leltek most az ukránokkal és a tiszásokkal.

Annak ellenére, hogy az Európai Tanács egyik tagját érinti a fenyegetés, az unió vezetőinek nem erősödött fel a hangja, és az ukrán zsarolás érdemi következmények nélkül marad. A máskor oly hangzatos szolidaritás vállalásáról pedig szó sem esik, legalábbis Orbán Viktor irányába nem. Ehelyett az Európai Bizottság továbbra is intenzív egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy előrelépés legyen a 90 milliárd eurós hitelcsomag ügyében. Azt követelik, hogy Magyarország ne blokkolja tovább az Ukrajnába szánt uniós hitel kifizetését a háború folytatása érdekében. Brüsszel elvárásokat fogalmaz meg, utasításokat küld a magyar kormánynak, miközben ezek a döntések azért születtek, mert Ukrajna önhatalmúlag úgy döntött, hogy beavatkozik a magyar választásokba, a Barátság kőolajvezeték elzárásával cinikus politikai zsarolásba kezdett. Az Európai Bizottság kötelessége lenne Magyarország érdekeinek érvényt szerezni egy harmadik állam félreérthetetlen nyomásgyakorlásával szemben. Egyértelmű, hogy a tranzit újraindítása politikai döntés kérdése az ukrán elnök részéről.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben bőven akad olyan kihívás – az iráni válságtól a világrend átalakulásán át egészen az európai versenyképesség romlásáig –, amelyek megoldásokat igényelnek.

A közel-keleti térségben zajló háború súlyosbította az európai energiapiaci helyzetet mind az ellátásbiztonság, mind az árak szempontjából. Egy globális energiaválság veszélye körvonalazódik, mivel Irán folyamatosan akadályozza a hozzáférést a Hormuzi-szoroshoz. Ideje lenne az uniónak felismernie az energiainfrastruktúrát érő támadások és a Hormuzi-szoros lezárásának globális energiabiztonságra gyakorolt hatását, valamint ráirányítani a fókuszt a nemzetközi partnerekkel való együttműködés szükségességére a kockázatok mérséklése érdekében.

Ha Brüsszel számára nem lenne egyértelmű – és sajnos nagyon úgy tűnik, hogy nem az –, fenn kell tartani az EU felé irányuló, meglévő energiatranzit-útvonalakat, beleértve a Barátság vezetéken keresztüli olajszállítást is Ukrajna felől.

Ugyanakkor egyértelműen körvonalazódik, hogy mindez önmagában még nem lesz elegendő az olajárak emelkedésének kezelésére. A recesszió továbbgyűrűzésének megakadályozása érdekében ideiglenesen fel kellene függeszteni minden olyan szankciót, amely az orosz energiahordozók importját tiltja, ahogyan azt a magyar miniszterelnök Európai Bizottsághoz intézett levelében is javasolta.

Az egyetlen helyes megoldás, ha az európai gazdaság és az európai családok elsőbbsége képezi a politikai diskurzus alapját, felülírva a kettős mércét és a képmutatást. A patrióta erők racionalizmusának elfogadása helyett azonban a brüsszeli vezetés még mindig saját képtelen, egoista tévképzeteinek a foglya.

A kontinens versenyképessége már korábban is a lemaradás jeleit mutatta, az európai gazdaság teljesítménye rendre elmarad a versenytársak mögött. Jelenleg a magas energiaárak jelentik a legnagyobb problémát. Ez a kihívás nem új keletű, kellett hozzá Brüsszel bábáskodása, amikor az olcsó orosz energiáról való erőszakos és ideológiai alapú leválást sürgette a tagállamoknál. A mostani geopolitikai válság pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azt feltételezzük: ha az iráni válság megoldódik, az energiaárak automatikusan normalizálódnak. Az árak már a válság előtt is magasak voltak, ezért a strukturális okokat kell kezelni, nem csupán az aktuális geopolitikai sokkokat. Az európai vállalatok és a háztartások a jelenlegi árakat érzékelik, nem azt, hogy öt év múlva mennyibe fog kerülni az energia.

Magyarország a nemzeti kormány patrióta gazdaságpolitikájának köszönhetően továbbra is képes alacsonyan tartani az energiaárakat, megvédjük a rezsicsökkentést.

Európának azonnali intézkedésekre van szüksége, ha továbbra is talpon akar maradni. Alapvetően újra kell gondolni, miért ilyen magasak az energiaárak a legtöbb tagállamban; a meglévő eszközök önmagukban nem lesznek elegendők a magas árak visszaszorítására.

A megváltozott valóság gazdaságra gyakorolt hatásai mellett egy másik fenyegetéssel is számolnia kell Európának. Amennyiben a közel-keleti konfliktus tartóssá válik, fennáll a veszélye egy, a 2015. évihez hasonló migrációs hullám kialakulásának. 2015 hibái nem ismétlődhetnek meg! Előre kell cselekednünk, és világossá kell tennünk, hogy Európa nem kívánja illegális migránsok újabb hullámát befogadni. A migrációs paktum eddig is alkalmatlan volt a helyzet kezelésére, a mostani válság viszont a teljes összeomlást jelentené, ha Brüsszel nem változtat sürgősen a hozzáállásán, és továbbra is az illegális migrációt ösztönző jogszabálycsomagját erőlteti.

Változásra van szükség ahhoz, hogy Európa ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat adjon. Az első lépés, hogy Brüsszelben békepárti fordulatra van szükség. Amíg Európában háború kopog, és vannak, akik ki akarják nyitni az ajtót, Brüsszel nem lesz képes arra, hogy az európai embereket foglalkoztató valódi problémákkal törődjön.

Ez látszik abból az Ukrajna-pszichózisból is, ami az uniós vezetők csúcstalálkozóját jellemzi. Brüsszelben eldöntötték, hogy szövetségre lépnek az ukránokkal. Pénzt, fegyvereket küldenek nekik, és katonákat is készek Kijevbe vezényelni.

A brüsszeli tervek kivitelezéséhez paktumot kötöttek a magyar ellenzékkel, hogy egy olyan kormányt juttassanak hatalomra, amelyik szó nélkül támogatja az elképzeléseiket. A tiszások eladták a függetlenségüket, és ha hagynánk, a Tisza Párt így tenne Magyarország szuverenitásával is.

Ez veszélyes és kockázatos. Nem engedjük, hogy kiszolgáltassák hazánkat és a magyar nemzeti érdeket Brüsszelnek vagy Kijevnek! Április 12-én a Fidesz a biztos a választás!

A szerző az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára