Az ukrán vezetés azonnal ráérzett Brüsszel kényszerességére és gyengeségére, amivel gyakorlatilag Kijev kezében minden eszközt szentesített. Megengedhetetlen az a példátlanul agresszív retorika, amelyet Zelenszkij és környezete a magyar választások előtti kampányidőszakban Magyarország, a magyar kormány és személyesen a magyar miniszterelnök ellen alkalmaz. Aki így viselkedik, azt bizonyítja, teljesen alkalmatlan arra, hogy belépjen az uniós politikába. Európa ugyanis egymás tiszteletére, a párbeszédre, a demokratikus keretekre épült. 

Annak ellenére, hogy az Európai Tanács egyik tagját érinti a fenyegetés, az unió vezetőinek nem erősödött fel a hangja, és az ukrán zsarolás érdemi következmények nélkül marad. A máskor oly hangzatos szolidaritás vállalásáról pedig szó sem esik, legalábbis Orbán Viktor irányába nem. Ehelyett az Európai Bizottság továbbra is intenzív egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy előrelépés legyen a 90 milliárd eurós hitelcsomag ügyében. Azt követelik, hogy Magyarország ne blokkolja tovább az Ukrajnába szánt uniós hitel kifizetését a háború folytatása érdekében. Brüsszel elvárásokat fogalmaz meg, utasításokat küld a magyar kormánynak, miközben ezek a döntések azért születtek, mert Ukrajna önhatalmúlag úgy döntött, hogy beavatkozik a magyar választásokba, a Barátság kőolajvezeték elzárásával cinikus politikai zsarolásba kezdett. Az Európai Bizottság kötelessége lenne Magyarország érdekeinek érvényt szerezni egy harmadik állam félreérthetetlen nyomásgyakorlásával szemben. Egyértelmű, hogy a tranzit újraindítása politikai döntés kérdése az ukrán elnök részéről.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben bőven akad olyan kihívás – az iráni válságtól a világrend átalakulásán át egészen az európai versenyképesség romlásáig –, amelyek megoldásokat igényelnek.

A közel-keleti térségben zajló háború súlyosbította az európai energiapiaci helyzetet mind az ellátásbiztonság, mind az árak szempontjából. Egy globális energiaválság veszélye körvonalazódik, mivel Irán folyamatosan akadályozza a hozzáférést a Hormuzi-szoroshoz. Ideje lenne az uniónak felismernie az energiainfrastruktúrát érő támadások és a Hormuzi-szoros lezárásának globális energiabiztonságra gyakorolt hatását, valamint ráirányítani a fókuszt a nemzetközi partnerekkel való együttműködés szükségességére a kockázatok mérséklése érdekében. 

Ugyanakkor egyértelműen körvonalazódik, hogy mindez önmagában még nem lesz elegendő az olajárak emelkedésének kezelésére. A recesszió továbbgyűrűzésének megakadályozása érdekében ideiglenesen fel kellene függeszteni minden olyan szankciót, amely az orosz energiahordozók importját tiltja, ahogyan azt a magyar miniszterelnök Európai Bizottsághoz intézett levelében is javasolta. 

A kontinens versenyképessége már korábban is a lemaradás jeleit mutatta, az euró­pai gazdaság teljesítménye rendre elmarad a versenytársak mögött. Jelenleg a magas energiaárak jelentik a legnagyobb problémát. Ez a kihívás nem új keletű, kellett hozzá Brüsszel bábáskodása, amikor az olcsó orosz energiáról való erőszakos és ideoló­giai alapú leválást sürgette a tagállamoknál. A mostani geopolitikai válság pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azt feltételezzük: ha az iráni válság megoldódik, az energiaárak automatikusan normalizálódnak. Az árak már a válság előtt is magasak voltak, ezért a strukturális okokat kell kezelni, nem csupán az aktuális geopolitikai sokkokat. Az európai vállalatok és a háztartások a jelenlegi árakat érzékelik, nem azt, hogy öt év múlva mennyibe fog kerülni az energia.

Euró­pának azonnali intézkedésekre van szüksége, ha továbbra is talpon akar maradni. Alapvetően újra kell gondolni, miért ilyen magasak az energiaárak a legtöbb tagállamban; a meglévő eszközök önmagukban nem lesznek elegendők a magas árak visszaszorítására.

A megváltozott valóság gazdaságra gyakorolt hatásai mellett egy másik fenyegetéssel is számolnia kell Európának. Amennyiben a közel-keleti konfliktus tartóssá válik, fennáll a veszélye egy, a 2015. évihez hasonló migrációs hullám kialakulásának. 2015 hibái nem ismétlődhetnek meg! Előre kell cselekednünk, és világossá kell tennünk, hogy Európa nem kívánja illegális migránsok újabb hullámát befogadni. A migrációs paktum eddig is alkalmatlan volt a helyzet kezelésére, a mostani válság viszont a teljes összeomlást jelentené, ha Brüsszel nem változtat sürgősen a hozzáállásán, és továbbra is az illegális migrációt ösztönző jogszabálycsomagját erőlteti.

Ez látszik abból az Ukrajna-pszichózisból is, ami az uniós vezetők csúcstalálkozóját jellemzi. Brüsszelben eldöntötték, hogy szövetségre lépnek az ukránokkal. Pénzt, fegyvereket küldenek nekik, és katonákat is készek Kijevbe vezényelni. 

Ez veszélyes és kockázatos. Nem engedjük, hogy kiszolgáltassák hazánkat és a magyar nemzeti érdeket Brüsszelnek vagy Kijevnek! Április 12-én a Fidesz a biztos a választás!

A szerző az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára