Legújabb kedvencem az a tiszás úriember, aki a Hír TV kamerái előtt csinált magából bohócot. A benzinárstopról kérdezte őt a riporter, mire emberünk öntudatosan rávágta, az rossz, káros, nem segít és a többi. Mire a riporter visszakérdezett: Akkor is rossz, ha pár hete maga Magyar Péter követelte az ársapkát? Ja nem, úgy már jó, felelte megszeppenve a tiszás. Ha Péterke javasolja – akkor zseniális, korszakalkotó ötlet. Ha Orbán megcselekszi – akkor világvége, diktatúra és Putyin. Nem tudom, sírjunk vagy nevessünk? (Arra pedig ki se térjünk, hogy a védett árakat évek óta alkalmazza a kormány a magyarok terheinek enyhítésére – tehát nyilván puszta gonoszságból –, amikor a világjárvány vagy épp a multik profit­éhsége miatt ez szükséges.)

És ezer hasonló példát szedhetnénk össze, ha lenne rá időnk, erőnk, gyomrunk. Magyar Péter átlagban napi tíz Facebook-bejegyzéssel és öt platós szónoklattal támad. Napi több száz mondatában pedig több száz hazugság, rém- és álhír rejlik, amelyekkel megmérgezi hívei lelkét. Egy külön munkacsoportnak is beletörne a bicskája, ha valamennyi valótlanságot megpróbálna helyre tenni.

De azért mégis: nézzünk párat, kínozzuk kicsit magunkat!

Ha valami tükrözi egy ország vagyoni helyzetét, inkább a megtakarítási adatsor. Hogy mennyit tudnak félretenni az emberek. Eszerint az unióban mostanság a harmadik helyen állunk. A háztartások pénzügyi eszközállománya terén pedig a régió éllovasai között vagyunk. De azért köszönjük szépen, hogy Magyar Péter a Kútvölgyi úti rezidenciájáról aggódik a magyarokért. Éppen ő, akinek olykor egy csokor virágért a nevére íratnak egy gellérthegyi kéglit.

De nézzük tovább! 

„Megnyitjuk a Tisza Pártba a tagfelvételt azok előtt, akik legalább három hónapig előfizetnek a rendszerváltó kártyára.” Ezek szerint vagy senki sem fizetett még elő, vagy elnök úr nem bontotta ki az igazság minden részletét. „Nem nyúltam a tálcán lévő kábítószerekhez.” A fő kérdés inkább az, hogy egy országvezetésre ácsingózó „államférfi”, aki (sajnálatosan) európai parlamenti képviselő, miért megy be egy drogtanyára. „Nem neveztem Erdélyt román földnek.” Akkor nyilván a Tóni mondta. „Nincsenek testőreim.” Azok a sárgamellényes, egybenyakú előemberek csupán eltévedt bútorszállítók lehetnek. „Nem Tseber Roland testvérem szervezte az ukrajnai utamat.” Akkor talán az extrémzongorista? „Nem is írtam alá az Ukrajnának fegyverszállítást követelő uniós határozattervezetet. Valaki odahamisította a nevemet.” Biztos a Tóni volt ez is. Esetleg a Putyin. „Ruszin-Szendi Romulusz nem lökdösődött.” Sőt, a riporter örüljön neki, hogy nem lett lepuffantva. „A vendégmunkások aranyhalat meg kacsát esznek az állatkertben.” Ha ez így lenne, akkor is: legalább kifizetik az 5900 forintos belépődíjat. „Aszad különgépe szállt le Ferihegyen. Orbán idehívta.” De ha nem, akkor is Orbán bűne, hogy egy ilyen rémhír kipattanhat bizonyos (beteg) elmékből. „Miért nem hívnak sosem az ATV-be, Egon úr?” A híváslistával pedig ne tessék terhelni elnök urat, viszont adja át az üdvözletét Németh Sándornak. 

És így tovább, a végtelenségig. S ez a hazugság- és összeesküvés-kupac jó, ha az egy ezreléke mindannak, amivel Magyar Péter az elmúlt két esztendőben megmérgezte a közéletet. De leginkább: a saját híveit. Ehhez egy történet a végére. A szövege, gyér szókincse és agresszivitása alapján tiszásnak tűnő gázóra-leolvasó ember bement egy idős hölgy (nem mellesleg: a rokonom) lakásába, és támadóan számon kérte őt, miért hallgat Kossuth rádiót. Hiszen az „ner”-es... Íme, Övcsatos úr olyan idegállapotba hergelte híveit, amilyenben a néhai Mónika-show legföldúltabb szereplői voltak. Mi lesz szegényekkel április 13-án?