Putyin elnök kínai vizitje

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Kína a három globális játékos egyike.

nyugati fegyverek Irán Ukrajna válságövezet 2026. 05. 25. 6:10

Az oroszok az elpusztult iráni fegyverek jelentős részét a Kaszpi-tengeren keresztül pótolták. Amerikai adatok szerint az iráni fegyverállomány 60 százaléka semmisült meg a február 28-a óta tartó háborúban.

Jelenleg is tart a NATO külügyminiszteri értekezlete. Ennek egyik feladata a július 7–8-ra Ankarába tervezett csúcsértekezlet előkészítése. A törökök bejelentették, hogy a NATO-csúcsra meghívják a Perzsa-öböl számukra fontos arab államait.

A török lépés jól mutatja, hogy Törökország nem csupán a NATO déli szárnyának a meghatározó hatalma, de a térség négy középhatalmánál – Irak, Irán Szaúd-Arábia és Törökország – is meghatározó szerepet akar elfoglalni.

A törökök tervezik egy katonai üzemanyag csővezeték beindítását Bulgárián keresztül Románia irányába. Ennek megfelelő csőhálózat van kiépítve Nyugat-Európában. Ez tizenkét országot érint, de véget ér Németországnál. Magyarul, nem éri el a kelet-európai NATO-államokat.

Merz német kancellár a katolikus diákokkal folytatott találkozóján ismét szembekerült az amerikai elnökkel. Újra kifejtette, hogy az USA a szövetségesei megkérdezése nélkül kezdte el az iráni háborút és nincsen kidolgozott elképzelése a háború végéről. A német kancellár az unióról és Európáról úgy fogalmazott, hogy a XXI. században XX. századi költségvetéssel óhajtja céljait elérni.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter megkérdőjelezte a NATO létjogosultságát, mivel a Hormuzi válságban az európai tagok jelentős része elhatárolódott az amerikai és izraeli katonai akciótól.

Merz német kancellár szerint egy átlagos svájci évente 200 órával dolgozik többet, mint egy átlagos német. Ez durván napi egy órát jelent. Megjelent egy érdekes felmérés a sajtóban. A németek 56 százaléka érzi rossznak, vagy nagyon rossznak a helyzetét. A dánok 88 százaléka látja a saját életét jónak, vagy nagyon jónak.

Németországban 2025-ben mintegy ötezer fizikai támadás ért politikusokat. A legtöbb az AfD politikusai ellen történt.

A Mercedes-csoport – miután a gépkocsik eladása egyre nehézkesebb – bejelentette, hogy elkezd hadiipari termékeket előállítani.

Az orosz–ukrán fronton újabb cserére merült sor az elhunyt katonáknál. Az oroszok 528 ukrán holttestet, míg az ukránok 41 orosz holttestet adtak át.

A litván külügyminisztérium azt javasolta, hogy a NATO foglalja el Kalinyingrádot. A település és környéke a második világháború vége óta a Szovjetunióhoz, majd annak 1991-es felbomlása óta Oroszországhoz tartozik. A litván terv azonnali orosz válaszcsapást vonna maga után, esetleg atomeszközökkel. Azt is érdemes tudni, hogy Kalinyingrád az oroszok kiemelt katonai bázisa.

Az elmúlt napokban több ukrán dróntámadás érte Finnországot és a balti államokat. Ezekért Oroszországot tették felelőssé, kiemelve, hogy az orosz elektronikai rendszer térítette el az ukrán eszközöket. Ukrajna mindenesetre külügyminiszteri szinten bocsánatot kért és minden folytatódott tovább.

Szlovákia az orosz–ukrán háború kezdete óta a tüzérségi lőszerek gyártását a tizenötszörösére vitte fel.

A Közel-Keleten és a Közép-Keleten nem történt változás. Izrael támadja a Hezbollahot, a Hamászt a Gázai térségben, részt vesz a szíriai polgárháborúban és továbbra is kész katonailag fellépni az USA-val vagy egyedül Iránnal szemben.

Irán továbbra sem fogadja el az amerikai feltételeket. Nem hajlandó dúsított uránkészletéről lemondani, nem fogadja el, hogy nem támogathatja az Irán-barát szervezeteket Jemenben, Libanonban és Gázában, és óriási jóvátételt követel az USA-tól és Izraeltől az okozott károkért.

Közben a Perzsa-öböl országainak a zöme, részint az iráni katonai támadások hatására, felsorakozott az USA mögé, és elkezdte lőni az iráni célpontokat Iránban és Irakban egyaránt. Május 14-én – tíz év óta először – új központi bizottságot választott a Fatah.

Az amerikai–izraeli–iráni háború egyik következménye, hogy a palesztinkérdés újra háttérbe szorult.

A szerző biztonságpolitikai szakértő